Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 3. Jogsértések és a közösségi fellépés
80 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján jelentősebb település nyilvánvaló módon sokkal csábítóbb célpont volt a hatal- maskodók számára. Kölönféle jogsértéseket a vizsgált települések már a 14. századtól rendszeresen elszenvedtek. Igaz, nem tudjuk, hogy a hatalmaskodásokként dokumentált ügyekben valójában ki volt a ludas, hiszen az oklevelek általában csak a sértett (és ezért jogorvoslatot kérő) fél egyoldalú véleményét reprezentálják. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a „jogos erőszak" sem volt ismeretlen a korban, bár az okleveles említések alapján annak megállapítása, hogy ilyenről, avagy jogtalan tettről volt-e szó, sok esetben gyakorlatilag már lehetetlen.286 1349-ben egy Thelus nevű gönci polgár fogságba vetéséről van tudomásunk, akinek ráadásul két ökrét is elvették.287 A Tolcsvaiak és a Perényiek között is több hatalmaskodás zajlott a 14. század második felében, melynek a tolcsvai lakosok itták meg általában a levét. 1379-ben Tolcsvai Langeus egy tolcsvai jobbágyát Perényi Imre familiárisa Újfaluba hurcoltatta.288 Elképzelhető, hogy az ügy folytatása volt, amikor 1388-ban szintén az utóbbiak a termést vitették el erőszakkal Tolcsváról.289 Támadás érte 1393-ban Perényi Miklós egy jobbágyát is, akitől - miután a jognak megfelelően Bezdéd faluból Patakra költözött - különféle javait rabolták el.290 1398-ban a Debrőiek panaszkodnak a Tolcsva, Horváti és Újfalu területéről, egészen pontosan a Szárhegyről a színi nemesek által jogtalanul beszedett 24 hordót kitevő borkilenced ügyében, ám végül nem sikerült döntést hozni az ügyben.291 A mezővárosiak jogainak érvényesülése szempontjából az is hátrányos lehetett, ha egy település birtoklásának törvényessége vált kérdésessé. 1377-ben például Uza fia Imre özvegyének és fiának vádja szerint Tolcsvai Langeus elfoglalva tartotta több birtokrészüket is, tolcsvai részükkel és a Szárhegyen lévő szőlőjükkel együtt. Az ügy előzményét egy hosszasan húzódó és elégedetlenséget kiváltó zálogszerződés jelentette. Szepesi Jakab országbíró végül a birtokokat - kiváltásukig - Langeus kezén hagyta.292 Az sem kedvezett a lakóknak, ha két nemesi család között támadt hosszabb ideig tartó ellentét színterévé vált egy mezőváros. A 15. század közepén Pe286 fi-ingij; Hatalmaskodások 693. 287 Kállay 1005. sz. 288 CDHIX/6. 240.: „pro Langueo de Tolcswa ac Jobbagionibus ipsius contra familiares Eliae, filii Emerici de Peren, ex possessione Tolcswa quemdam Jobbagionem ad possessionem ipsius Újfalu vi abducentem, et alios excessus perpetrantem." 289 CDH X/3. 70.: „Mandatum regis inquisitorium pro Langueo de Tolcswa contra Joannem et Emericum filios Petri Peren, fruges ex possessione Tolcswa auferentes." 29° Q3pj x/3.136.: „pro iobbagione Nicolai de Peren báni, in villa Patak degente, contra Michae- lem de Czigan, ipsius iobbagioni de villa Bezded, dum soluto iusto terragio aliorsum se transtulisset tres acervos, tres boves, tres vaccas cum vitulis, et 40 cubulos millii potentialiter auferentem". A javak jogtalan lefoglalása a középkori Magyar Királyságban bevett módszere volt a jobbágy költözésre kényszerítésének, esetleg jogellenes visszatartásának. Gulyás: Szabad költözés 55. 291 ZSO 1.5615. és 5692. sz. DL 2542. 292
