Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 3. Jogsértések és a közösségi fellépés
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 79 ügyeletét szintén a tanács végezte. 3. A szőlőművelés során a Hegyalja, mint tájegység mezővárosai hasonló arculatot öltöttek és a különböző mezővárosok között egyfajta összetartozás-tudat alakult ki, amely a későbbiekben lehetővé tette, hogy egységesen lépjenek fel érdekeik védelmében. 4. A bortermelésbe bekapcsolódó mezővárosi polgárság élénk kereskedelmet folytatott a közeli városokkal.283 Kapcsolatuk az élet minden terén szorosabbá vált, ez pedig a mezővárosok lakosságának öntudatára és világképére is nagy hatással volt. A kereskedelem az anyagi felemelkedés lehetőségét is felvillantotta a polgárság előtt. 3. Jogsértések és a közösségi fellépés A mezővárosok, sőt a falvak néhány alapvető jogát még a Tripartitum is elismerte. így például az egyes helységek jogának a régi szokásoknak megfelelő megtartását, bizonyos esetekben a büntetőbíráskodási joghatóságot, a mezővárosokban pedig még a pecséthasználati jogot is.284 A mezővárosok jogainak érvényesülését azonban alapvetően mégis csak az határozta meg, hogy azok, akikkel e települések kapcsolatba kerültek, ténylegesen mit gondoltak szabadságuk mértékéről, tiszteletben tartották-e azt, vagy pedig egyszerű jobbágyokként viszonyultak hozzájuk. Fontos volt emellett a saját földesuruk állásfoglalása is, amelyet személyes jellemvonásai, értékrendje és nem utolsósorban egyéni érdekei alapján alakított ki. A mezővárosi polgári státusz mozgásterének bővítéséhez gyakran az oppidumok lakossága is hozzájárult. Egyes tetteik a településük jogairól alkotott általános elképzeléseiket és „polgári" öntudatukat is jól tükrözték. Forrásaink alapján megállapítható, hogy ha a hegyaljai mezővárosok lakosságának bármely szabadsága csorbát szenvedett, annak hátterében a legtöbb esetben idegenek, nem pedig saját földesuraik álltak. A jogsértések főként a polgárok személyes jogai, illetve javai ellen irányuló, és a korban mindennaposnak tekinthető hatalmaskodások, erőszakos cselekmények formájában jelentek meg.285 Ilyen tekintetben tehát egyáltalán nem érzékelhető, hogy bármilyen előnnyel is járt volna az, hogy valaki nem egy hétköznapi jobbágyfalu, hanem egy kiváltságos mezőváros lakója volt, sőt, egy nagyobb népességű, 283 Ezt elősegítette a Hegyalja kedvező fekvése is. Az itteni mezővárosok ugyanis amellett a nagy forgalmú kereskedelmi út mellett feküdtek, amely közvetlen kapcsolatot jelentett Kassával és Bártfával. Eder: Mezővárosok és plébániatemplomok 124-126. 284 Kubinyi: Falusi önkormányzat 246. Érintett mezővárosaink közül Patakon és Telkibányán rendelkezünk arra vonatkozó forrásokkal, miszerint a büntetőbíráskodási jogával élt is a tanács. A példákat a későbbiekben ismertetjük. 285 A középkorból fennmaradt magyarországi oklevélanyag tekintélyes része - talán egyharma- da! - összefüggésbe hozható közvetlen vagy közvetett módon valamilyen hatalmaskodással. Tringli: Hatalmaskodások 691. A középkori hatalmaskodásokra összefoglalóan lásd Kőfalvi: Hatalmaskodás.
