Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
60 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján Tállyától délkeletre található Mád falu, amelynek Szent Tamás templomát az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék már említette.169 1360-ban arra van adatunk, hogy két ekealjnyi föld miatt pereskedett egymással Ondi János fia Pál és Monoki Mihály mester, vitatván azt, hogy a terület Szerencs avagy Mád része-e. Mád ekkor valószínűleg az Ondiak birtoka volt.170 A15. században a falu már a tállyai birtokkomplexumhoz tartozott, sorsa is azokéval vált közössé.171 Mád szintén a középkor végén szerzett mezővárosi címet. A település bírójának és polgárainak 1507-ből maradt fenn egy Kassa városának írt levele, ebben magukat már oppidumnak nevezik.172 Keresztúr mezőváros, a későbbi Bodrogkeresztúr kezdetben az Aba nembeli Keresztúri család birtoka volt, és a 13. században egyszerű ferraként jelent meg a forrásokban. 14. században feltűnő templomának titulusa - a település nevének megfelelően - Szent Kereszt volt.173 A 13. század végén földesurai Keresztúri Prügy fiai voltak.174 A Keresztúriak kihalása után többek között a Debrőiek, a Cekeiek, a Csehiek és más kisebb birtokosok is előfordultak a településen, majd 1459-től a tokaji uradalom részeként szerepelt.175 A 14. század végén már ismerjük kedden tartandó hetivásárát is.176 A mezőváros polgárai 1466-ban adnak ki egy ügyben oklevelet, amelyben egy polgár a malmát hagyja a regéci Szent Fülöp és Jakab-kolostorra. Tanácsát Hedvig tescheni hercegnő, Szapolyai István özvegye is említi oklevelében 1507-ben.177 Első ismert oppi- dum-adata 1517-ből származik.178 1496-ban (DF 216 039.), 1505-ben (DF 269 883., DF 216 761.), 1506-ban (DF 269 936.), 1508-ban (DF 269 969.), 1519-ben (DF 217 813.), 1520-ban (DF 217 915.), 1521-ben (DF 217 941.), 1522-ben (DF 283 257., DF 283 259.), 1524-ben (DF 215 141., DF 218 283.). Kicsinyítőképzős formában szerepel 1506-ban a tanács oklevelében („in oppidulo Thalya" - DF 269 696.), valamint Benedek tállyai plébános egyik 1510 és 1531 közé keltezhető levelében (DF 217 923.). Vö. Gulyás: Civitas vagy oppidum 397. 169 MVHI. 340., 345., 361., Kovács B.: Az egri egyházmegye 43. 170 DL 5019. A birtokosokra vonatkozóan lásd Németh: Tokaji uradalom 40. jegyzet. 171 Tállya és Mád birtoklástörténetével kapcsolatosan lásd még Kalmár: Mád falukönyve 10. 172 A levél írói: „Nos, Albertus Vys iudex oppidi Maad, necnon ceteri concives de eadem Maad, videlicet Petrus Kassay, Petrus Fodor ac alique(!) cives de eadem Maad" - DF 271 564. 173 Kovács В.: Az egri egyházmegye 43. A fizetett tized két alkalommal is tetemes összeget, 20 garast tett ki, máskor viszont csak 6 garas volt. - MVH 249., 340., 345. A templom egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó építmény volt. Eder: Mezővárosok és plébániatemplomok 141. 174 1255: CDH VII/4.114. Liszka 1299. évi határjárásánál „terra filiorum Prugh antedictorum, Ke- reszthur vocata" földről esik szó. CDH VI/2. 220. 175 Németh: Tokaji uradalom 432. A későbbi birtokosokat említi: Magyarország monográfiája 26-27. 176 Weisz: Vásárok és lerakatok 174. 177 A kora újkori másolatban fennmaradt 1466. évi oklevél kiadói: „Petrus Szenthes, Anthonius Berkes, Paulus Mészáros, Thomas Rosos, Petrus Disznos et Thomas Szabó universis et singulis". - DL 16 394. A tanács 1507-es említése: Bándi: Pálosok oklevelei 664-665. 178 Engel Pál hozza az 1517. évi adatot középkor végi birtoktérképén. Engel: Magyarország CD-ROM.
