Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 61 A Hegyaljának Abaúj vár megye területére eső részén található Szántó mezőváros, a későbbi Abaújszántó. A szerencsi esperesség területén fekvő Szűz Má- ria-egyházát dézsmaügyben már 1275-ben említik. A századfordulón Szántói Albert fiai voltak földesurak a településen. Területe a 14. század folyamán már két részre tagolódott, Nagyszántótól északra helyezkedett el Felszántó, amelynek birtokosa 1326-ban Felszántai Marcell volt. Ez a rész később a Marcellfal- va nevet is viselte. Nagyszántón az Aba nembeli (Keresztúri) Pozsár László, illetve egy kisebb birtokrészen Kornél fia Tamás volt a földesúr. 1378-ban már Fel- és Alszántóról esett szó egy oklevélben, 1427-ben pedig Szántó és Kisszántó néven szerepelt a két településrész. Ekkor már Kassa és Gönc után a megye harmadik legnépesebb helysége volt 109 portával. Legkésőbb 1459-ben sorsa a tokaji-tállyai uradalom többi birtokrészével vált közössé.179 Szántó a 15. század második felében tűnik fel a forrásokban oppidumként. Először a mezőváros által kiadott 1485. évi oklevelekben nevezik így.180 Szántó jelentőségét egyébként az is jól mutatja, hogy területén az 1480-as években már bizonyíthatóan egy - a sárospataki custodiához tartozó - obszer- váns ferences kolostor is állt, amit valamikor 1480 előtt nem sokkal a Szapo- lyaiak alapítottak. Az 1480-as években kétszer is itt tartották a rendtartományi gyűlést.181 A mezőváros birtokosai között kifejezetten előkelő személyt is találunk. Szatmári György esztergomi érseknek például négy szőlője és háza is állt itt a középkor végén.182 A helyi magisztrátusról először 1485 februárjából van adatunk, amikor Balázs szántói plébános, Chetz Tamás bíró és kilenc esküdtje állít ki oklevelet bártfai polgárok szőlővásárlása ügyében.183 Gönc A felsorolt mezővárosok és falvak mellett még annak a három abaúji településnek a középkori eseményeit kell vázlatosan bemutatnunk, amelyek valójában nem a későbbi Hegyalja területén fekszenek. 179 Györffy Gy.: Történeti földrajz 1.142-143. és Csánki 1.200., továbbá CDH VIII/7.192-196.1300 előtt a Keresztúriak mellett a Debrőiek is rendelkeztek itt birtokkal. - Szűcs: Sárospatak kezdetei 229. jegyzet. Az Aba nemzetség érintett leszármazási ágait lásd uo. 47. A templom az 1330-as években a tizedjegyzékekben Zamko és Zamkon, valamint Marcelfolva néven 3-6 garast fizetett. - MVH 345., 361., 367. 180 DF 215 139. és DF 215 140. Későbbi oppidum-adatai: DF 216 761. (1505), DF 271 582. (1512), DF 283 257. (1522) és DF 218 214. (1524). 181 Kovács B.: Az egri egyházmegye 108., F. Romhányi: Kolostorok és társaskáptalanok 60. 1500-ban, amikor Hangácsi Mihály alnádor végrendeletet tett, a szántói obszerváns ferencesek is szerepeltek a hagyományozottak között. - DL 72 087. Szintén megemlítette őket végrendeletében Bereck szikszói plébános, aki 1517-ben 10 forintot hagyott rájuk: „Item ad claustrum Zantho similiter decem" - DF 271 000. 182 DF 283 258. (1522) DF 215 139. 183
