Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 59 A tokaji-tállyai uradalomban fekvő települések Ha már a tokaji és tállyai uradalomról beszéltünk, meg kell jegyezni, hogy a Hegyalja több, vizsgálatunk szempontjából érdekes települése is e birtoktömbbe tartozott.161 Röviden tekintsük át ezek történetét is. Közülük már csak a vára miatt is az egyik legfontosabb szerepet Tállya mezőváros töltötte be. Neve alapján több hegyaljai településhez hasonlóan itt is vallon telepítésről lehet szó. A név ugyanis a francia tailles kifejezésből származik, amely 'metszés' vagy 'vágás', esetleg 'irtvány' értelemben volt használatos.162 A falu első említése több hegyaljai helységhez hasonlóan 1255-ben történt, Szent László patrocíniumát viselő kőtemploma pedig 1330-ban már biztosan állt és a helyi plébános a pápai tizedet is rendszeresen fizette innen. A középkor végén a templom oltáros papjáról is tudomásunk van.163 Birtokosa az Aba nembeli Tállyai család volt, egészen 1324. évi kihalásáig.164 Erődítménye, amelyről fentebb már szóltunk, 1404-ből adatolható oklevéllel.165 A vár és a település sorsa a 15. században a tállyai uradalom birtokosváltozásainak megfelelően alakult.166 Tanácsa működéséről 1485-ben hallunk először, amikor Bártfa város vásárolt a színük előtt egy szőlőt a településen. Az oklevél kiadói az ügyben a bíró és a tállyai polgárok voltak.167 Tállya a 15. század végén vált mezővárossá, 1485-től általában már oppidumként szerepelt a forrásokban, egy-két kivétellel.168 161 Úgy látszik, hogy a tállyai és a tokaji uradalom a 15. században összekapcsolódott, sőt mi több: a tokaji castellum várnagya a tállyai várnagyok beosztottja volt. - Németh: Tokaji uradalom 433. Az uradalom részei világosan fel vannak sorolva azokban az oklevelekben, amelyekben Mátyás 1459-ben és 1461-ben zálogba adja őket Szapolyai Imrének és testvéreinek: Miklósnak és Istvánnak. (A zálogosítással és a Szapolyaiaknak a térségben folytatott politikájával kapcsolatosan lásd Horváth: A Szapolyaiak). Az első alkalommal a birtokrészeket Tokaj várával együtt említi és 12 000 forint tartozásáért zálogosítja el, két évvel később pedig ugyanazokat Tállya várának részeként és ekkor már 15 000 forint a zálogértékük. A számunkra fontos települések ezek közül a következők: Tárcái, Tállya, Keresztúr, Vámosújfalu (a vám felével), Mád, Zombor, valamint Szántó. Az oklevelek átírva Mátyás 1464. március 29-i oklevelében. DL 65 921. Az 1517-1519 közötti számadáskönyv szerint a középkor végén az uradalmat átszervezték és így jelentős számú, korábban a debreceni uradalomhoz tartozó tiszántúli faluval is bővült a birtokállománya. Közéjük került azonban - még ha ideiglenesen is - Gönc és Telkibánya, míg Tállya és Mád kiesett a listából. Németh: Tokaji uradalom 437-439. 162 Karácsonyi: Furmint 274. Az 'irtvány' értelmezés alapján az elnevezés szőlőtelepítéssel ösz- szefüggő erdőirtásra utalhat. Kiss L.: Földrajzi nevek II. 611. Csorna: Francia-vallon hatás 580. 163 CDH VII/4.114. A templomra lásd Kovács B.: Az egri egyházmegye 44., Takács P.: Tállya 19. és 128. A tállyai altaristára: DF 215 141. (1485). Az egyház a 14. századi tizedjegyzékben a környékbeli településeknél általában magasabb tizedet fizetett, volt év, hogy 16 garast. - MVHI. 324. Ez is azt mutatja, hogy a környéken az egyik legjelentősebb település volt a 14. században. 164 Németh: Tokaji uradalom 432. 165 Engel: Királyi hatalom és arisztokrácia 160. 166 Takács P.: Tállya 192. és Csánki I. 335-336. 167 DF 215141. 168 Possessiónak nevezik a szepesi káptalan 1486. évi kiadványában (DF 215 201.) és ugyanők egy 1521. évi oklevélben (DF 217 955.). Oppidum 1485-ben (DF 215 141.), 1487-ben (DF 215 343.),
