Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
54 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján Liszka A Pataktól nagyjából 15 km-re, délnyugatra található Liszkaolaszi földet IV. Béla 1248-ban adományozta a szepesi Szent Márton-egyháznak.125 A település elnevezése egyértelműen arra utal, hogy első lakói vallonok lehettek. A középkor folyamán a birtok és a település legjelentősebb része a szepesi prépost tulajdona volt.126 Az Anjou-kor elején jött el az ideje annak, hogy a szepesi káptalan legalább jogilag egyesítse Liszkát más birtokaival. János szepesi prépost, arra hivatkozva, hogy Károly király és elődei minden birtokukat kivette az egyházi és világi joghatóságok alól, azzal a kéréssel fordult a királyhoz, hogy ugyanezt a kedvezményt Liszkán is adja meg a káptalan számára. 1323 karácsonyán ezért I. Károly a kérést megfontolva a liszkai népeket felmentette a zempléni ispán bíráskodási hatásköre alól, mégpedig minden ügyben, de különösen tolvajlás, pénzhamisítás és a dézsmák ügyében.127 Ekkoriban már szerdai hetivásárára nézve is rendelkezünk adattal, a középkor végén, 1475-ben ugyanakkor Szapo- lyai Imre szepesi ispán oklevele szerint már kedd volt a vásár napja.128 A prépostság mellett más birtokosok is apelláltak Liszkára. Zsigmond 1398. február 20-i okleveléből kitűnik, hogy a király Liszka falut - más birtokokkal egyetemben - elcserélte Debrői Péter fiaival: Miklóssal, Györggyel és Mihály- lyal, valamint utóbbi fiával, Miklóssal, azoknak bizonyos Bereg megyei birtokaiért. Mivel azonban Liszkát - ígérete ellenére - nem sikerült még ekkorra sem a szepesi káptalantól csereképpen megszereznie, addig is Vizsoly királyi birtokot adta nekik a vámmal.129 Liszka élén a 15. században már bizonyosan officiálisok álltak. Ez a tényező alapvetően csökkenthétté a polgárok mozgásterét, függetlenségét. Ez még akkor is igaz, hogy ha a tiszttartók a nevük alapján minden bizonnyal mezővárosi polgárok voltak.130 A 15. század második felében már Liszka mezőváros magisztrátusáról is tudomásunk van, akik az első ismert, általuk kiadott adásvételi szerződésben jelentek meg. Az ebben foglaltak szerint, 1474. január 16-án az officiális, négy esküdt polgár, a helyi és a balkányi plébános és presbitereik, valamint név sze125 Reg. Arp. 1.890. sz. Az oklevelet többször átírták (1278,1290). Uo. II/2-3.2861. sz. és II/4.3684. sz. A birtok határait a jászói konvent oklevelében 1299-ben újra rögzítették. - CDH VI/2. 218-221. 126 Ez persze nem jelenti azt, hogy a szepesi prépost mindig zavartalanul birtokolta volna, így pl. 1367-ben Csenkei Margittal volt vitája a település határaival kapcsolatosan - CDH IX/4.42-43. 127 Anjou VII. 682. sz. 128 Weisz: Vásárok és lerakatok 175. Weisz: Királyketteje 256. DF 264 593.: „singulis feriis tertiis in opido Lyzka forum liberum per reges Hungarie... perpetuis temporibus celebrando". 129 ZSO I. 5191. sz. ио 1474 gs 4479 között minden liszkai mezővárosi kiadványban szerepelnek a liszkai officiálisok, általában ketten. Lásd: DF 214 648., DF 269 671., DF 265 246., DF 264 495., DF 258 868., DL 31 964. Ilyen, mezővárosi polgár származásra utalnak a Scheres Gergely és Kwthas Gergely nevek, de a Péter litteratus megnevezés is okot ad a gyanúra.
