Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 55 rint felsorolt, jó hírnevű és tiszteletreméltó személyek voltak az oklevél kiállítói.131 Liszka egyháza az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben már szerepelt. Ekkor 3-12 garast fizetett pápai tizedként.1321477-ben a Szűz Mária-egyház templomgondnokairól is hallunk, 1515-ben pedig Miklós liszkai presbiter és oltáros pap szerepelt egy adásvételben Tolcsván.133 1525-ben pataki ferences prédikátorok közreműködésével a protestantizmus is megjelent Liszkán.134 Liszka a források alapján a 15. században egyértelműen oppidumként szerepel. Először 1449-ben van erre adatunk, amikor Cruthai Máté liszkai presbiter végrendeletet tett. Az oklevél ugyanis sub sigillo oppidanorum de Lyzka került megerősítésre.135 Ha pedig a presbiter oppidanusokról beszélt, akkor nyilánva- lóan az általuk lakott települést is oppidumként értékelhette, még ha ezt nem is jelenti ki az oklevélben. 1474-ben, a mezővárosi tanács által kibocsátott kiadványban már ugyanezzel a megnevezéssel találkozhatunk; a jellegzetesség a helyi írásbeliségben következetesen rögzült.136 Idegen oklevéladók is mezővárosnak titulálják Liszkát az 1470-es évektől.137 Egyetlen alkalommal viszont a liszkai tanács civitas néven említi a települést. Mivel azonban több adatunk nincs erre nézve, minden bizonnyal csupán egy egyszeri és elfogult önmeghatározásról van szó.138 Tolcsva Liszka északi szomszédja Tolcsva volt. Birtokosai a Tolcsva nemzetség tagjai, akik már a 13. század közepe tájától rendszeresen feltűntek az írásos anyagban.139 A falu neve helynévként először 1255-ben szerepelt oklevélben, a mel131 DF 214 648. Ez az oklevél egyébként azt is elárulja, hogy a prépostnak háza is volt a településen. Az adásvétel ugyanis „in hospitio domini prepositi" zajlott. 132 MVHI. 249., 324., 340., 345., 361. Kovács B.: Az egri egyházmegye 43. 133 DL 31 964.: „provisores ac vitrici ecclesie Beate Virginis in dicta Lyzka fondate". A templomgondnokok az oklevélben egyébként éppen egy helyi polgár által a templom építése céljából végrendeletileg az egyházra hagyott szőlőt adnak el. A templomgondnokok a templom vagyonának kezelésében játszottak szerepet, felügyelték annak építését és pénzügyeit, és így nagy helyi befolyással bírtak. Kubinyi: Plébánosválasztás 282-285. Gyulai: Óváros és Újváros 23. Az oltáros papra vonatkozóan lásd DF 217 486. Szintén liszkai oltáros papról esik szó 1520-ban is. - DAP II. 310. 134 Kovács J.: Olaszliszka 73. 135 DF 264 497. 136 Csánki Dezső ennél korábbi, 1461. évi oppidum adatot említ. Csánki I. 337. Az 1474-es oklevél jelzete: DF 214 648. így nevezik magukat továbbá 1475-ben (DF 269 671., DF 265 246., DF 264 495.), 1477-ben (DF 258 868.), 1478-ban (DL 18 007), 1487-ben (DF 264 546.), 1489-ben (DL 63 870.), 1509-ben (DF 264 565.). Néhány esetben ugyan nem definiálják a település jogi helyzetét, de falunak egyszer sem nevezik. 137 Zichy XI. 214. 138 DF 264 495. (1475). 139 A család történetének rövid ismertetése: Gál-Mlakár: Tolcsva terra 27-28.
