Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)

II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere

11. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 41 1221-ben már konkrétan Patak faluról (villa Potoc) is említést tesz egy okle­vél.64 Az 1260-as évektől a pataki vár mind gyakrabban tűnik fel a források­ban. István ifjabb király és családja meglehetősen sokat tartózkodott itt, ami megnövelte a két szomszédos település, Patak és Újhely jelentőségét is. Ebből az időszakból (1262) származik például az az oklevél, amelyben István egy fél­kész állapotban lévő tornyot adományozott hűséges hívének, Ubul fia Mihály comesnek a pataki várban, azzal a feltétellel, hogy azt ő fejezze be.65 Istvánnak az apjával folytatott viszálya idején, 1264-ben a felesége és gyermekei is itt húz­ták meg magukat, sőt fia, IV. (Kun) László is számos alkalommal keltezett in­nen oklevelet. A későbbi uralkodók azonban mindig sub castro, azaz a vár alatt (minden bizonnyal magában a városban) szálltak meg.66 Érthető a fentiek alapján, hogy Újhely város felemelkedése is ezekhez az évtizedekhez köthető. A történeti hagyomány szerint a korábban már létező település a tatárjárás alatt elpusztult, és az újonnan létrehozott telep kapta az „Újhely" nevet, de valójában nem rendelkezünk semmilyen erre vonatkozó adattal.67 Ezt mutatja egyébként az is, hogy neve 1261-ben még Sátorelő volt és csak 1282-ben lett Újhely, illetve 1291-ben Sátoraljaújhely.68 Annyi minden­esetre elmondható, hogy az elnevezés és a városprivilégiumban szereplő ház­építési kötelezettség valóban a telepített jellegre utal. Újhely 1261-ben István ifjabb királytól kapott városi kiváltságot. Ezt a ki­váltságlevelet IV. László 1284-ben megerősítette és átírta, majd 1291-ben III. András ugyanezt tette Kun László oklevelével. Újhely privilégiumát ez az ok­levél őrizte meg.69 Az újhelyi kiváltságolás szervesen illeszkedett a korszakban országszerte megfigyelhető folyamatba. Fontos megjegyezni, hogy a városi pri­vilégium önmagában még nem tette lehetővé egy település fejlődését. A kivált­ságokat általában eleve kedvező helyzetben lévő, gazdaságilag fejlődőképes helységek nyerték el, és egy kiváltságlevél csupán jogi szempontból erősítette meg ezt a pozíciót. A fenti állítást bizonyítja az is, hogy a mezővárosok jelentős részének nem is volt kiváltságlevele, sőt a 14. századból is csupán másfél tucat­nyi ilyen privilégium ismert.70 A kiváltságlevelet tehát úgy kell vizsgálnunk, mint a városiasodás egyik fontos, de nem döntő jelentőségű tényezőjét. 64 Szűcs: Sárospatak kezdetei 5. 65 Elenchus 54. 66 Détshy: Sárospataki vár 179. és Szűcs: Sárospatak kezdetei 17. 67 Csorba: Sátoraljaújhely 2. Ilyen újratelepítésről beszél viszont többek között Magyarország monográfiája 142. és Dongó: Sátoraljaújhely 49-50. Ezt az álláspontot a helytörténeti munkák szerzői szinte egytől-egyig elfogadták. A város létrejöttének és középkori fejlődésének leg­jobb összefoglalása Tringli: Sátoraljaújhely atlasza 7-16. 68 Újhely városprivilégiumában és annak megújításaiban. 1261: „ad supplicationem fidelium hospitum nostrorum de Satureleu" - Elenchus 52; 1284: „ad peticionem et instanciam hos­pitum nostrorum de Wyhel prope castrum Potok" - ÁÚO IX. 391; 1291: „hospites nostri de Saturalia Wyhel" - ÁÚO X. 25. 69 Az oklevelek kiadását lásd 68. jegyzet. Eredetije: DL 519. Tringli: Sátoraljaújhely kiváltságai. 70 A 13. századi és 14. század első felében keletkező városkiváltságokat újabban Szende Katalin vette számba. Szende: A magyar városok kiváltságolásai és Szende: Mennyit ér a kiváltság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom