Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 3. A szokásjog alkalmazása az oklevéladásban és a pecséthasználatban
220 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján Az oklevéladás mellett a jogintézmények továbbélése is egyértelmű. Erre nézve különösen jó forrásokkal rendelkezünk. A hegyaljai mezővárosok szokásjoga bizonyos elemeiben eltért az országos gyakorlattól, ami elősegítette e települések közösségi tudatának kialakulását és egységes érdekérvényesítését. Ez a közösségi tudat a 17. században a hegyaljai jogszokások írásba foglalását, pontosítását és összehangolását eredményezte. Az ún. mezővárosi „törvények" létezésének első nyomai az 1600-as évek elejéről származnak, de a bevezetőjük alapján elképzelhető, hogy már korábban is rendelkeztek ezek a települések hasonlóval. A tarcali (1606), bodrogkeresztúri (1607) és tokaji (1610) „törvények" a mezővárosok jogéletének számos területét meghatározták. így például beszélnek a bíróválasztás módjáról, a földesúrral való viszonyról, az ingatlanbirtoklás és ingatlanforgalom szabályairól és a mezővárosi tisztségekről is. A szőlőművelés szokásjoga mindhárom helyen alapvetően megegyezett, ugyanakkor bizonyos pontokban eltérések is voltak köztük.811 Minket e források szövegéből most csupán a szavatossággal, az elévüléssel és a megpecséte- léssel kapcsolatos részek érdekelnek. Mindhárom településen amennyiben az ingatlanra bármilyen jog alapján igényt tartó személy 12 évig nem tiltja az adásvételt, akkor jogigénye elvész. Ha nem helyi, hanem idegen személyről van szó, aki nincs tisztában azzal, hogy jogot formálhatna az ingatlanra, akkor 12 év után is perelhet. Ha tiltja, akkor a város könyvébe jegyzik be ezt a tiltást. A pert szőlő esetében Szent Gergely (március 12.), szántónál pedig Szent György (április 24.) napjáig kell elindítani, különben a jövő évre marad.812 Tarcalon, ha szomszéd akar az elővásárlási jogával élni, akkor 1 év 3 napja van a vételár letételére. A szöveg azt is elárulja, bár pontosabb indoklás nélkül, hogy egyes esetekben a pecsételés nem mehet végbe az öröklevél kiadásakor.813 Bodrogkeresztúron öröklevél megpecsételése az év két napján történhetett, mégpedig Szent Margit (június 13.) és Szent Miklós (december 6.) napján. Azokat az okleveleket, amelyek az év folyamán keletkeztek, és nem ellenezték őket, ekkor lehetett megpecsételni. Amit elleneztek, azt nem pecsételték meg, hanem a bíró őrizte meg 1 év 3 napig. Ha közben az ellenző nem indítja meg a 811 A három mezőváros protocollumának legjobb közlése: Németh: Mezővárosi törvények. 812 Uo. 51-52., 83-84., 108. Azt, hogy ez a jogszokás a Hegyalján már a középkor folyamán is élt, a már többször idézett hejcei kiadványunk bizonyítja. Ebben a hejcei Mindenszentek-egyház vitricusai az egyház egyik szőlőjét adják el, és arról már előzőleg kihirdették, hogy „a tempore Natalis Domini usque ad festum divi Gregorii pape, quatenus si quispiam et emere et comperare vellet, ex tunc illi forizarent". A szőlőért azonban senki sem jelentkezett be ez alatt az időszak alatt. A vételár átadása is tanulságos a határidő szempontjából. A 22 forint kifizetését a vevőnek vagy megbízottjának a következő ütemezés szerint kell elvégeznie: „in festo divi Gregorii pape... solverent florenos 10, demum ac secundario videlicet in Dominica Misericordia Domini post Resurre(ctionis Dominji rursum solverent florenos 2, ac etiam ad futurum festum divi Gregorii pape restituerent florenos 4, ultimo vero utputa etiam in festo divi Gregorii pape solverent florenos 6". - DF 217 817. Ebből is nyilvánvaló, hogy Szent Gergely ünnepe fontos határnapnak számított a szőlőművelő településeken. 813 Németh: Mezővárosi törvények 48., 52.
