Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 3. A szokásjog alkalmazása az oklevéladásban és a pecséthasználatban
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai 221 pert, akkor ezután pecsételik meg és adják ki. A szomszéd, aki elővásárlási joggal lép fel, 15 napon belül tegye le a vételárat, különben elvész a jogigénye.814 Tokajon szintén 1 év 3 napig nem pecsételik meg és nem adják ki ellenzés esetén az öröklevelet. A pecsételés napjai a következők: Szent György, Szent István király (augusztus 20.), valamint az aprószentek (december 28.) napja.815 Hasonló rendtartást őrzött meg számunkra Mád falukönyve, amelyet 1598-tól 1717-ig vezettek. A falukönyv főként szőlővel kapcsolatos ügyeket tartalmaz, így adásvételeket, örökségeket és emellett nagy számban tiltásokat, de a 283. bejegyzése után, 1614-1615 fordulóján bemásolták ide az ún. „tállyai törvényeket" is, amely a fentiekkel rokonítható.816 Pert kezdeni szőlő esetében eszerint is csak Szent Gergely napja előtt lehetett. Amennyiben valaki ellenezni akarta az adásvételt, ha helyi lakos volt, akkor 15 napon belül kellett ezt megtennie, ha vidéki, akkor 1 év 3 napon belül. Az ellenzés után az oklevelet 1 év 3 napig nem pecsételték meg, ha azonban az ellenző a pert nem indította meg ez idő alatt, akkor ezután a tanács megpecsételve kiadta azt. A jogigény azonban 12 év után véglegesen elveszett, ha a szőlőre jogot formáló nem tiltotta az ügyletet évente.817 Láttuk tehát, hogy a kora újkorban a hegyaljai gyakorlat szerint az 1 év 3 napos határidő az adásvételi szerződések megpecsételése során játszott szerepet, ez volt az az időszak, amíg a szőlőre jogot formáló személyek felléphettek a birtokért. Az oklevelet pedig csak ezután pecsételte meg a tanács, tehát igazából csak ezután emelkedett az ügy jogerőre. Hogy itt egy mindennapos szokásról van szó, azt a mádi falukönyv több olyan bejegyzése is bizonyítja, amikor nem a szőlő eladását, hanem magát a pecsételést tiltották meg a tanácsnak.818 Alapvető fontosságú kérdés ugyanakkor, hogy ezek a 17. századi források felhasználhatóak-e a késő középkori helyzet értelmezéséhez? A szokásjog alakulása igen lassú folyamat volt, amelynek komolyabb változásai évszázadokig is elhúzódhattak. A középkor folyamán csak Tolcsváról és Tállyáról van adat az 1 év 3 napos időtartamról. A szokás azonban a 16. században már az egész Hegyalján elterjedhetett. Erről árulkodik a mádi falukönyv egyik 1600. évi bejegyzése is, miszerint a településen eddig az áldomásivás, azaz az ügylet lezajlása utáni tizenötödik vagy kétszer tizenötödik napon történt a pecsételés. Mivel azonban ebből „sok zűrzavarok estenek", a tanács a szomszédos falvak és városok mintájára áttért az 1 év 3 napos pecsételési időre. Itt tehát sikerült megfognunk a jogszokás terjedésének egy epizódját. Míg a tolcsvai oklevelek idején ez a gyakorlat talán még csak elterjedőben lehetett a Hegyalján, száz évvel később Mád szinte az utolsók között vette át a többi település mintájára.819 814 Uo. 82-83. 815 Uo. 107-108. 816 Kalmár: Mád falukönyve 145-153. 817 Uo. 145., 147-148. 818 Ilyenek pl. uo. 153., a 285-287. sz. bejegyzések. Ez akkor történt, ha például a rokonok későn hallottak csak az ügyletről és ezért azt már nem tudták tiltani, csak a pecsételést. Uo. 113. 5. sz. bejegyzés. Előtte nyilvánvalóan az országos jog volt az irányadó a településen. Vő. Tripartitum P. III. tit. 14. 819
