Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 3. A szokásjog alkalmazása az oklevéladásban és a pecséthasználatban
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai 217 bárki megtámadná, akkor a per kezdete előtt a becsértéket teszi le, a település szokása szerint. Ha a vevők a házat kibővítenék, akkor kötelesek az az után járó adót megfizetni. A megpecsételés szintén az 1506. évben történt, a fentebb már említett bírák és esküdtek előtt.799 A két oklevél, ha nem is volt ismeretlen a hazai kutatás előtt, még senkinek sem keltette fel a figyelmét ilyen összefüggésben. Iványi Béla érdekesnek találhatta az eredeti szövegétől eltérő kézírással írt záradékot, és valószínűleg ezért is idézte azokat szó szerint, bár nem teljes terjedelmükben az eperjesi levéltár középkori anyagának közlésekor.800 Ladányi Erzsébet, aki részletesebben foglalkozott a mezővárosi oklevéladással, Iványitól vette át egy munkájában ezeket a szövegrészieteket. О ezekkel az ügyekkel kapcsolatosan annyit jegyez meg, hogy itt arról a kora újkori hegyaljai jogszokásról van szó, miszerint a megpecsételés előtt 1 év 3 napos időköz telik el.801 Érdemes megvizsgálni, hogy ez az eljárás milyen esetleges középkori előzményekkel vagy párhuzamokkal rendelkezik. A másik érdekes kérdés az, hogy mi az oka annak, hogy utólag egészítették ki az oklevél szövegét. Az nyilvánvaló, hogy ez az ingatlanok adásvételéhez, azon belül is leginkább a szőlő adásvételéhez köthető. Ha az országos jogot vizsgáljuk, a Tripartitum több olyan címet is tartalmaz, amelyben különféle ügyekben hozzávetőlegesen egy év körüli határidőt szabnak meg.802 Az első, számunkra ilyen szempontból fontosnak tűnő cikkely а II. rész 78. címe, amely a birtokokra vonatkozó jogigény elévülési időszakát határozza meg. Ez királyi birtok esetén 100 év, egyházinál 40, nemesinél 32, polgárinál 12, míg paraszti ingatlannál 1 év és 1 nap volt.803 Mivel a mezővárosok joggyakorlata szoros kapcsolatban állt a városokéval, érdemes a rájuk vonatkozó részeket is átnéznünk. Nagyon fontos információval látnak el minket а III. rész 14. és 15. címei, amelyek a birtokforgalommal kapcsolatos kérdéseket szabályozzák. Ezek szerint bevallást csak két esküdt 799 DF 229 262.: „Item roboratio legis huius possessionis existit, quomodo is Georgius Nemes eosdem dominos Epperiesienses reservare teneatur in spatio anni unius tribusque diebus adiunctis, tandem si quispiam ex heredibus vel successoribus huius predicti Georgii Nemes eosdem dominos sepefatos impedire vel molestare conaretur, extunc ante litis ingressum valorem sew existimationem(l) dicte domus deponere debeat sicque iure legitimeque procedat iuxta ritumque huius possessionis nostre. Sigillatio autem huius existit in anno millesimo quingentesimo sexto coram iudice Iohanne Seghyd, Paulo Demyen aliosque iuratos, videlicet Paulo Hungvary, Martino Olayws, Alberto Lokws, Laurentio Fonda." A záradék írója valószínűleg azért tartotta fontosnak a határidő utólagos megjegyzését, mert az oklevél meg- szerkesztője azt valamiért kihagyta az eredeti szövegből. A két oklevél teljes szövegét lásd a 4. függelékben. 800 Iványi: Eperjes levéltára 903. és 904. sz. 801 Ladányi: Az oppidumok jogélete 8. 802 Ilyen például az I. rész 32. címe (illetve II. rész 71. címe), valamint az I. rész 33. címe, amely szerint a királyi adományleveleket egy éven belül törvényes iktatással kell megerősíteni. A királyi iktatólevelek hatálya is ugyanennyi. A II. rész 55. címe szerint a főbenjáró bűnben elmarasztaltakat egy éven belül lehet letartóztatni. Lásd Tripartitum 118-119., 401. és 426. Uo. 193. 803
