Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 3. A szokásjog alkalmazása az oklevéladásban és a pecséthasználatban
218 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján jelenlétében lehetett tenni. Ha valaki bármilyen alapon ellenmondással szeretne élni, annak 15 napon belül kell ezt indokolnia. Ha nem él vele és az új birtokos a birtokba lép, ezt követően még további 1 év 1 nap áll rendelkezésre a tiltakozáshoz. Ezt a tiltakozást évről évre meg lehet tenni és így a jogigényt meghosszabbítani, de ha ez nem történik meg, örökre elvész az ellentmondó jogigénye.804 A Werbőczy által lejegyzett gyakorlat ez utóbbi pontja láthatólag kapcsolatban állhat tehát a tolcsvai jogszokással, ugyanakkor szót sem ejt 1 év 3 napos határidő létezéséről. Szintén a városokkal való szoros kapcsolat indokolja azt, hogy a német eredetű városjoggal is összevessük a szavatosságnak ezt a formáját. Hegyaljai mezővárosról lévén szó, különösen csábító a gondolat, hogy ez az országos helyzettől eltérő joggyakorlat Kassa, Bártfa vagy Eperjes hatására alakult ki. Ahogy már említettük, e települések eleinte a szepesi szászok jogát, majd, mint tárnokszéki városok a budai jogot használták. A szász jogban azonban - bár többször is szerepel hasonló időszak -1 év 3 napról szintén nem esik szó.805 A magdeburgi jogon alapuló Budai Jogkönyv szintén ismeri az 1 éves időszakot, és a birtokperekkel kapcsolatosan használja is azt. A Jogkönyv szerint ingatlan adásvétele esetén három egymást követő vasárnapon kell az ügyet kikiáltani, hogy azok, akik jogot formálhatnak az ingatlanra, értesüljenek róla. Ha valaki mégis pert akar indítani a birtokért, annak egy éve van a tiltásra az adásvétel megtörténte után. Ez után pedig további 14 nap áll rendelkezésére, hogy bizonyítsa igazát.806 Összességében a látottak alapján elmondható, hogy a tolcsvai 1 év és 3 napon belül kötelező szavatosságvállalás a szomszédok és rokonok elővásárlási jogával állt valamilyen módon összefüggésben, de ebben a formában a középkori Magyarországon sehol nem ismerünk hasonlót. Illetve mégis előbukkan, de más okból. Az 1 év 3 nap, mint sajátos funkciójú határidő-intervallum tudomásom szerint még egyetlen alkalommal mutatható ki a hegyaljai példákon túl. Ez szintén a paraszti joggyakorlattal áll összefüggésben, de nem az ingatlan-adásvételben, hanem a jobbágyság költözési jogában jelenik meg. A jobbágyköltözés feltételrendszerének tágabb kereteit ugyan a 13. században elterjedő hospeskiváltságok és a királyi dekrétumok határozták meg, de részleteit egyértelműen a lokális szinten kialakult consuetudo szabályozta.807 Már az is figyelemre méltó, hogy amikor Káld 804 A törvényes időmúlás 1 év 1 napos időszakát Werbőczy azzal magyarázza, hogy a városok bizonyos visszaélések miatt vették át ezt az eredeti 12 éves időszak helyett a parasztoktól. Uo. 499-501. Ellentmondással leggyakrabban rokoni, illetve szomszédi elővásárlási jog alapján léptek fel személyek. 805 Lásd 797. jegyzet. 806 360. és 379. cikkelyek. Budai Jogkönyv II. 503., 513. Ez a joggyűjtemény is több esetben alkalmazta ezt az időszakot: az egyházra hagyott ingót és ingatlant egy éven belül el kell adni, nehogy tönkremenjen (308. cikkely), illetve az ügyvédi megbízás is maximum egy évre szólhat (327.) Uo. 475-476. és 486-487. 807 Gulyás: Szabad költözés 49-51.
