Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 3. A szokásjog alkalmazása az oklevéladásban és a pecséthasználatban
214 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján presbitertől, liszkai oltáros paptól a felsorolt tanúk jelenlétében 65 forintért. A tanács hiteles pecsétjével megerősített oklevelet állított ki az ügyről.783 A következő oklevél 1517. február 8-án kelt, kiadói Demjén (Demyen) Pál és Faggyas Ferenc tolcsvai bírák és esküdtjeik. Ebben az eperjesiek nevében eljáró Gödör Albert és Pictor Péter eperjesi esküdt polgárok vásárolnak egy szőlőt a Kútpataka-hegyen Napkori Benedek tolcsvai oltáros paptól 62 forintért, valamint egy rókabőr kabátért és nyestbőr süvegért. A tanács függőpecsétjével ellátott oklevelet állított ki az ügyről.784 Az utolsó adásvétel 1520. október 10-én kelt, kiadói a Csorna (Choma) Mihály és Faggyas Ferenc bírák által vezetett tanács volt. Mihály tolcsvai presbiter és oltáros pap eladta a tolcsvai Gyopáros-hegyen lévő szőlőjét az Eperjes város közönségét képviselő Gödör Albertnek és Vasipar Mátyásnak 180 forintért és két hordó borért a felsorolt tanúk színe előtt.785 Az ügyek szokványos adásvételnek tűnnek, azonban feltűnik az oklevelekben egy-egy olyan feltétel, amely felkelti az ember érdeklődését. A két 1505-ben keletkezett oklevél közül az egyikben az eladó 1 évre szavatosságot vállalt a szőlőre, ha pedig rokonai közül bárki is megtámadná Eperjes városát a szőlő nyugodt birtoklásában, akkor a per kezdete előtt annak becsértékét köteles letenni.786 A másik oklevél szintén említi a szavatosság vállalásának feltételét, de itt az időhatárt nem 1 évben nevezi meg, hanem az „örökké" szót használja.787 Az 1510-ben zajló adásvételről kiállított oklevél nem tartalmaz ilyen kitételt, de az időrend szerint utána következő ügy (1515) ismét meghatározza a szavatosságvállalás terminusát, mégpedig 1 évben és 3 napban, aki pedig a szőlő birtokában a vevőt megtámadná, az a per kezdete előtt a szőlő vételárában és méltányos becsértékében legyen elmarasztalva.788 1517-ben a szavatosságvállalás időszaka 1 év, aki pedig a szőlő birtokában a vevőt háborgatná, az 783 DF 217 486. Az oltárigazgatók egyházi alapítványokból éltek. Feladatuk leginkább misézés és zsolozsmázás volt. Mályusz: Egyházi társadalom 146-149. 784 DF 229 539. Az eladó Benedek „ad pretium vinee cuiusdam swbam ulpinam ac pileum ex pelle mardurina, wlgo neesth" is kap a 62 forint kiegészítéséül. 785 DF 229 629. 786 DF 229 261. Barabás az eperjesieket tartozik „in pacifico dominio vinee prelibate usque anni cursum contra quoslibet causicos(!) et actores propriis suis laboribus et expensis reservare, tandem hiis elapsis diebus secundum modum iuris et legis nostre exigentiam", továbbá „quod si quispiam hominum ex heredibus sew posteritatibus vel consanguineis eiusdem Barrabe Barthalyws" Eperjes város tanácsát a szőlő birtokában megtámadná, akkor „ante litis processum sew ingressum estimationem vinee iamfate persolvat". Az „ante litis ing- ressum"-terminológia a 13. század elején már ismert volt Magyarországon. Lásd Solymosi: A világi bíráskodás kezdetei 167. 787 DF 229 262. Nemes György tartozik „prefatos iudices et iuratos... in pacifico dominio illius predii sew domus contra quoslibet impetitores et causidicos propriis laboribus et expensis perpetue conservare". Az oklevél későbbiekben tárgyalandó, utólag ráírt szövegrészében ugyanakkor szintén szerepel az egy év három nap említése. 788 DF 217 486. Mihály presbiter Benedeket „contra quoslibet actores, causidicos et legithime impetitores revolutione unius anni et trium dierum propriis suis laboribus fatigis et expensis tueri protegere et conservare debeant", illetve „si quispiam homini predictum Benedictum
