Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 1. A mezővárosi tanács illetékessége, személyi és területi hatálya
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai 1. A mezővárosi tanács illetékessége, személyi és területi hatálya A mezővárosok önkormányzata viszonylag nagy hatáskörrel rendelkezett a település ügyeinek intézésében. Azokban az oppidumokban, ahol a földesúri adót egy összegben fizették, a magisztrátusra hárult az adóterhek felosztása. A vásár felügyelete szintén a tanács feladata volt. A bírák és elöljárók hitelesítették az adásvételi szerződéseket és végrendeleteket, valamint képviselték a közösség magánjogi igényeit más városokkal és mezővárosokkal szemben.624 A városi tanács - élén a bíróval - minden, a város területén belül történő ügyben illetékes volt (kivéve ott, ahol privilégiuma kikötötte, hogy a kisebb, vagy a nagyobb ügyekben ki az illetékes). Ez egyúttal fordítva is igaz volt: a város határain belül mindenki a bíró hatásköre alá tartozott. Ugyanakkor a tanács joghatósága személy szerint is kiterjedt a város polgáraira. Városi polgár felett elvileg csak saját bírója ítélhetett.625 Mezővárosok esetében ez azonban nem volt teljes mértékben igaz, hiszen a főbenjáró ügyekben általában nem ítélkezhettek. Sőt, számos mezőváros alsóbb szintű bíráskodási joga is csorbát szenvedett. Voltak ugyanis olyan települések, ahol a földesúr korlátozta a bírói joghatóságot. így például Belényesen csak a 6 forint bírságig terjedő ügyekben volt a tanács illetékes. Fellebbezni a püspökhöz vagy a várnagyhoz lehetett, míg a súlyosabb ügyekben a bíró csak a várnaggyal együtt ítélhetett.626 Megjelent ugyanakkor a bíráskodás terén a másik véglet is: két mezőváros megkapta a királytól a pallosjogot (Miskolc 1395-ben és Bakabánya 1397-ben), Gyula bírája pedig 1496-ban kapta meg a jogot arra, hogy az éjszakai gonosztevőket halálra ítélhesse és kivégezhesse.627 A Hegyalján a mezővárosi önkormányzat oklevelekben leginkább tükröződő tevékenysége a helyi ingatlanforgalom felügyelete volt. Ezt a jogot a tanács gyakorolta, és jogosítványa a mezőváros területén belül minden ingatlanügyre kiterjedt. Az ügyleteket a városokban általában oklevelekbe és városkönyvekbe foglalták.628 Mezővárosok esetében azonban a jelek szerint elsősorban a közösség pecsétjével megerősített oklevél volt az írásba foglalás eszköze.629 Jogállástól füg624 Bácskai: Mezővárosi önkormányzat 11. 625 Fügedi: Városprivilégiumok 284-285. 626 Bácskai: Mezővárosok 95. 627 Mályusz: Mezővárosi fejlődés 146. és Bácskai: Mezővárosok 90. 628 A városkönyvekre összefoglalóan: Majorossy-Szende: Libri civitatum. 629 A mezővárosi ingatlanforgalmat rögzítő, helyi tanács által kiállított oklevelek jellegzetességeire és szerkezetére lásd Lakatos: Ingatlanforgalmi ügyek 144-149.
