Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 1. A tanács tisztviselői és szerkezete
108 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján A tanács szerkezeti felépítése a legtöbb mezővárosban hasonló volt. A tanácstagokat a középkori Magyarországon kollektiven, leginkább a iudex iurati- que formulával nevezték meg.392 A bírák és esküdtek azonban egyes esetekben más elnevezéssel is szerepeltek és néha ezektől eltérő címet viselő személyek is feltűntek mellettük. A bírónak az egyik ismert szinonimája, a „falunagy", azaz villicus volt. A kifejezést mezővárosokban a középkor végén - Szlavónia kivételével393 - már nem használták, leginkább a 14. századi korai oppidumokban fordult elő. A Hegyalján a 14. század első felében csak Patakon szerepelt, ott is mindössze néhányszor.394 Máskor azonban a bírót mezővárosokban kifejezetten szokatlan terminológiával illették. így egy újhelyi, 1383. évi oklevél pretor sive iudex-ről beszélt, 1504-ben pedig ugyanott a település élén Farkas Mihály iudex primarius állt. Bár a mezőváros vezetője itt „első bíróként" szerepel, nincs adat arra vonatkozólag, hogy több bíró is lenne a városban, vagy lenne legalább egy bírótársa.395 Újhelyen emellett még egy eset ismert arra vonatkozólag, hogy a mezőváros első emberét ilyen módon nevezték meg. 1518-ban egy tartozás ügyében - de magánemberként - írt levélben szerepel a capitaneus iudex kifejezés, ami szó szerint „főbírót" jelentett.396 Az egymással párhuzamosan működő két, de nem egyenrangú bíróval rendelkező önkormányzat típusa a középkor végétől kezd elterjedni Magyarországon.397 Az esküdteket is többféleképpen nevezhették meg. Gyakori volt például az „esküdt polgár" kifejezés, máskor pedig „esküdt bírák"-ról esik szó. Úgy tűnik, mindkettő egyszerűen csak „esküdt" értelemben volt használatos.398 nevű városrész is, de Miskolcon is használatban volt egy hasonló elnevezés a középkorban. Kubinyi: Városfejlődés és vásárhálózat 39. Barátszer történetére és kialakulására, valamint az újhelyi Papszerre lásd Tringli: Sátoraljaújhely egyházai 393, Tringli: Hagyományos térszemlélet 235-238. 392 Többek között Göncön: „Iudex iuratique cives opidi Gwntz" - DF 217 431. (1515). Az országosan elterjedt különféle típusokra lásd Lakatos: Önkormányzati testületek 504-505. 393 Lakatos: Önkormányzati testületek 507. 394 DL 57 232., DL 57 233., DL 76 664., DL 76 678. 395 A „pretor"-ra: DL 8826. Jelentése egyébként a középkori és kora újkori Magyarországon elsősorban 'városbíró' volt, de használták 'alispán' és 'gubernator' értelemben is. - Bartal 518. Az első bíróra lásd: DL 67 367. Vö. Lexicon Latinitatis V. 420. Az újkori Újhelyen a mezőváros vezetőjének megnevezésére már tartósan a iudex primarius (főbíró) kifejezést használják, amely a jelek szerint a középkor végén már megjelent az oklevelekben. Tringli István szíves szóbeli közlése. 396 DF 217 669.: „Georgius Bochman, necnon(!) capitaneus iudex civitatis Wyhel". A „capitaneus" egyik jelentése a „principalis" volt. Vö. Bartal 102. A kifejezés párhuzamait a középkori forrásanyagban nem ismerjük, a középkori latinság szótára sem tud róla, csupán egyetlen hasonlót említ: „iudex capitalis". Lexicon Latinitatis V. 419. Egy biztos: használata nem lehetett túl gyakori. 397 Lakatos: Önkormányzati testületek 511. 398 Csak egy-egy példa, mindkettő Liszkáról: „iurati cives" - DF 264 495. (1475) és „iurati iudices" -DF 258 868. (1477).
