Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 1. A tanács tisztviselői és szerkezete
III. A tanács és társadalmi háttere 109 Patakon és Újhelyen az esküdtekre egy további terminológiát is alkalmaztak. A fent már idézett 1383. évi újhelyi oklevél Boda István és Micho fia Mihály esküdteket duó scabini (si)ve iurati elnevezéssel illeti, más alkalommal pedig Patakon is hallunk scabinusokról (1356, 1421). Nem véletlen, hogy a térség két, városi hagyomány szempontjából legerősebb településén bukkan fel ez a városokkal párhuzamot mutató alak.399 A mezővárosi önkormányzat tagjainak első köre a bíró, második pedig az esküdtek voltak. Volt azonban egy harmadik, ennél tágabb csoport, akiket az oklevelek közvetlenül az előbbi kettő után említenek. Ezt a kört településenként máshogyan nevezték. Egyaránt szerepelnek seniores, consules, electi homines, esetleg coassessores néven. Itt minden bizonnyal a mezővárosokban nem túl gyakori külső tanácsról lehet szó.400 A 14. századi Újhelyen és Patakon a „vének" néven említették őket és a tanácstagok mellett aránylag sokszor felbukkantak. Főként Patakon tekinthető a felbukkanásuk rendszeresnek és gyakorinak. A tisztviselők a felsorolásban egyébként itt közvetlenül a tanács tagjai után következtek, és mindig következetesen elhatárolták őket az esküdtektől és bíráktól.401 Újhelyen ritkábban jelennek meg. Először 1349-ben a bíró és a két esküdt mellett szerepel a tizenkét vén (duodecim seniores) kifejezés. Erre egyébként Má- lyusz Elemér már korán felhívta a figyelmet, és úgy gondolta, hogy a bíró és a két esküdt tartotta közvetlenül kezében a vezetést és mellettük a tizenkét „vén" nem játszott igazán nagy szerepet. A többi oklevél szerinte ezért nem is említi őket.402 Ez egyébként tévedés: a kifejezés ezen kívül még további két alkalommal is szerepel: 1383-ban a bíró és az esküdtek megnevezése után, bár a számuk nincsen pontosan megadva ( cives ac seniores necnon universitas hospitum), 1413-ban pedig újra feltűnnek egy oklevélben (universi senes et hospites).403 A vének megjelenése a forrásokban mezővárosok esetében ritka, de azért nem kuriózum. Van adatunk róluk több környékbeli mezővárosból is.404 399 DL 8826.: Michael filius Micho et Stephanus filius Boda duo scabini (si)ve iurati" stb. A pataki példák: DF 219 468.: „scabini sive iurati, totaque cohors civium et hospitum de Pothok", valamint: DF 221 294.: „quatuor scabini viri iurati". Az, hogy az 1356-os pataki oklevél a „scabi- ni"-k mellett a már ismertetett „cohors" szót is említi, jól mutatja, hogy a „cohors" mellett ezt is a (felvidéki?) városi okleveles gyakorlatból vehették át. Vö. Trencsén (1300): „Et nos sculte- tus et scabini civitatis Threnchinensis eiusdem civitatis" - CDH VI/2.301.; Zsolna (1379): „nos advocatus, consules, et scabini et tota universitas civium et hospitum in Zelina" - CDH IX/7. 620; Emellett egyébként a német területeken is használatos volt a kifejezés, nem elképzelhetetlen, hogy innen terjedt el a használata a kereskedelmi kapcsolatok során Magyarországon is: „fideles nostros iudices, scabinos et universos cives Colonienses" - AUO XI. 468. (1259). Jelentésére lásd: Bartal 592. 400 Lakatos: Önkormányzati testületek 520-522. 401 A számos előfordulás közül csak egyetlen példa: DL 76 584. (1338): „Nos Веке filius Nicolai iudex ac seniores, necnon universitas hospitum de Pothok". 402 DL 4026., illetve Mályusz: Mezővárosi fejlődés 141. 403 DL 8826. és DL 10 044. 404 Huszton 1480-ban a mezőváros oklevelének kiadói: „Nos Urbanus iudex ас iurati cives necnon viginti quattuor senes de Hwzth". DF 285 466. Técsőn négy bíró mellett 12 választott
