Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)

I. Zsidótörvények és zsidóellenes rendeletek a mindennapokban

mányokkal, továbbiak kiállítása esetén egy hiteles előzővel; „egyéni Szárma­zási bizonyítvány" kiállítása esetén eredeti származási okmányokkal, hiteles családi, vagy hiteles előző egyéni Származási bizonyítvánnyal történt össze­hasonlítás után záradékkal, bélyegzővel és az ügykörrel megbízott tisztviselő aláírásával látnak el. Mind családi, mind pedig egyéni Származási bizonyítvány, a szükséghez ké­pest több példányban lenne kiadható. Minden eredeti származási okmányok alapján kiváltott Származási bizo­nyítvány, az űrlap megváltási árán felül egy pengőbe; hitelesítés előző Szár­mazási bizonyítvány alapján kiadott további példány, az űrlap árán felül 20 fillérbe kerülhetne. - (Az így befolyt összeg is bőségesen fedezné az eljáráshoz szükséges összes adminisztrációs költséget.) - Célszerű lenne minden bélyeg­illeték mellőzése. S szükség lenne arra, hogy a közelmúltban, származásiga­zolás céljából bárhová beadott származásokmányokat, kérésre visszaszolgál­tassanak. - Szegénységi bizonyítvány bemutatása esetén a fizetendő díjakat mérsékelni, vagy elengedni lehetne. A fentiekben igyekeztem elgondolásomat ismertetni, amelyről tudom, hogy egy olyan terv csupán, amelynél könnyen lehetne esetleg megfelelőbbet alkot­ni és megvalósítani, - de amelyről hiszem, hogy ebben a formájában is kel­lőképpen célszerű gyakorlati -, s eléggé jelentős népjóléti szempontból ahhoz, hogy megvalósításra elfogadtassák. Hiszem, hogy a kérdés megoldása, éppen a vele kapcsolatban időszerű új fejlemények miatt oly mértékben sürgős, hogy miután eddig is nagymérték­ben késett, a továbbiakban már nem tűrhet halasztást. Itt említem meg, mint különös figyelemre érdemes jellemzőjét a mai helyzetnek, hogy a származás­igazolás módja az eddigiekben főleg és mindenképpen jobban, éppen a keresz­tényeket sújtja. Ez pedig feltűnő ellentmondás. Az előadottak után elgondolásomat és az általam szerkesztett okmány­mintákat készséggel ajánlom fel Nagyméltóságodnak, kívánva, hogy bár oly szolgálatot tehetnék kezdeményezésemmel és munkámmal a Köznek, aminőt tenni kívántam és reméltem. Ezek után pedig tisztelettel kérem, kegyeskedjék megengedni, hogy a fen­tiekben ismertetett tervem nyomán kialakult, egy másik gondolatomat elő­adjam. - Ez a gondolatom személyi természetű és önérdekű. Kérem, ne mél- tóztassék mégsem elítélni e gondolatomért s azért, hogy elő is állok vele, - felelősséggel és tiszta lelkiismerettel teszem. Az előadott tervet önzetlen érzés, a legtisztább jóakarat érlelte bennem, és azt ezen utógondolatomtól függetlenül, minden feltétel nélkül, a legkészsége­sebb örömmel ajánlom fel a közérdek céljára. Tervem kidolgozása után eszem­be jutván egy lehetőség, most mégis megengedhetőnek hiszem, hogy bár saját érdekemre vonatkozó, mégis ezt is előadjam. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom