Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)

Mérlegen az ember. Szerkesztői bevezető a kötethez

A meglévő és/vagy lappangó antiszemitizmus mellett azonban a politikai elit tisztában volt a zsidó tulajdonú nagytőke és gyáripar meghatározó szerepével a magyar gazdaságban. Sokakra, így Horthyra is jellemző volt a szelektív antiszemitizmus: a „jó” (nemzethű, világháborús hős) és a rossz (kommunista, galíciai) zsidók megkülönböztetése. Az 1920-as évek végén még az is természetes volt, hogy az izraelita felekezetek képviselői is ott ültek a Felsőház alakuló ülésen. Gömbös Gyula pedig miniszterelnökké választása után volt kénytelen felülvizsgálnia a zsidósággal kapcsolatos korábban megfogalmazott, igencsak sarkos álláspontját.

Még a győri program évében, vagyis 1938-ban elfogadta a magyar törvény- hozás „A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról" szóló 1938. évi XV. törvénycikket, amely I. zsidótörvényként vonult be a magyar történelembe. A törvény lényegében elindította a zsidóellenes jogalkotás hullámát:

II. zsidótörvény, 1939. évi IV. tc.,”a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról”;

III. zsidótörvény, 1941. évi XV. te., „A házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről”,

IV. zsidótörvény, az 1942. évi XV. te., „a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól".5

A felsorolt fontosabb jogszabályok6 mellett az 1944. március 19-ei német megszállásig további 22 zsidóellenes törvény látott napvilágot: a különböző zsidóellenes rendeletek száma több száz, a helyhatóságiaké pedig több ezer volt.7 A jogalkotás íve egyértelmű volt: a zsidóság kiszorítása az élet minden területéről, főleg a gazdasági életből; valamint magyarságuk megkérdőjelezése. Végül a magyar törvényhozás is teljes egészében faji alapra helyezte a zsidó fogalmának meghatározását.8

Bár nevében nem volt kifejezetten zsidóellenes törvény az 1939. évi II., a honvédelemről szóló norma, de a gyakorlat és a törvény kapcsán hozott rendeletek nagymértékben azzá tették. Az eredetileg a katonai szolgálatra alkalmatlanok honvédelmi alkalmazását szabályozó és előíró jogszabály - néhány rendeletnek „köszönhetően" - folyamatosan alakult 1941 nyaráig. 1940-ben már különleges munkásszázadokba sorozták be a fegyveres szolgálatra alkalmatlanokat vagy a fölöslegesnek talált zsidókat. 1940 júliusában pedig már 60

5 Csősz László: Földreform és fajvédelem: a negyedik zsidótörvény végrehajtása. A holokauszt Magyarországon - 60 év után európai perspektívában. Bp., 2004.176-192.

6 Az I. és a II. zsidótörvényt és azok hátterét feldolgozta: K. Farkas Claudia: Jogok nélkül. A zsidó lét Magyarországon 1920-1944. Napvilág Kiadó, Bp., 2010.

7 Karsai László: A magyarországi zsidótörvények és rendeletek, 1920-1944. Századok, 138. évf. 2004. 6. sz. 1285-1304.

8 Lásd ehhez az 1941. évi XV. törvénycikket!

13