Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
Mérlegen az ember. Szerkesztői bevezető a kötethez
kifejezetten zsidó különleges munkaszolgálatos szerepelt a magyar honvédség rendszerében. 1941 tavaszán a 2870/1941 sz. M.E. rendelet pedig kifejezetten a zsidótörvények hatálya alá tartozók számára írta elő a „a honvédség kötelékében kisegítő szolgálat" teljesítését, úgy, hogy már nem viselhettek katonai rendfokozatot. A rendelet hatálya alól csak azok kaphattak felmentést, akik az I. világháború alatt átlagon felüli teljesítményt nyújtottak.9 Az említett miniszterelnöki rendelethez 1941. augusztus 19-én, amikor Magyarország már majd két hónapja hadban állt a Szovjetunióval, a honvédelmi miniszter egy végrehajtási utasítást is kiadott. Ettől kezdve minden katonaköteles korú zsidónak kisegítő munkaszolgálatot kellett teljesítenie. Pusztán ezeknek a törvényeknek és rendeleteknek a lajstromba vétele is komoly munka volt, és közlésük önmagában is megtöltene egy könyvet.10 Mindez megerősíti azt, hogy a „zsidókérdés", illetve annak megoldásai immár mindent áthatottak Magyarországon az 1940-es évek elején. Mindezen jogi normák különösebb német kérés vagy nyomás nélkül, pusztán a magyar törvényhozás akaratából születtek meg. Csakhamar kiderült ugyanis, hogy egy „enyhébb" - ha úgy tetszik -, kevéssé drasztikus zsidótörvénnyel nem lehetett kifogni a szelet a szélsőjobb vitorlájából, mint ahogyan a kormányok azt propagálták. Sőt, az látszott, hogy mind a szélsőjobb, mind pedig a kormánypárt jobb szárnya is újabb és egyre szigorúbb zsidóellenes törvényeket akart. Már a kezdetektől látszódott, hogy a zsidóság kiszorítása az élet legkülönbözőbb területeiről erősen összekapcsolódott bizonyos zsidó vagyonelemek megszerzésével. A kor és a korszellem magával hozta, hogy a magán- vagy a félhivatalos levelezésekben a zsidókérdés, illetve annak bizonyítása, hogy valaki vagy nem zsidó, vagy ha az, akkor is jó magyar hazafi, meghatározó témává váltak. De a korabeli magyar közigazgatási iratokban is - keletkezhettek azok a hivatali hierarchia bármely fokán - rengeteg a zsidókérdéssel foglalkozó irat, illetve az egyes zsidótörvények végrehajtásával, értelmezésével kapcsolatos beadvány, kérvény vagy éppen javaslat. Az idő előrehaladtával egyre inkább nőtt a témához kapcsolódó iratok mennyisége, és tárgyuk is egyre változatosabb, sokszínűbb lett. Ha úgy tetszik, mindaz visszatükröződik az iratokon, amiről a zsidótörvények, illetve a zsidóságot hátrányos helyzetbe hozó jogszabályok száraz jogi nyelvezete szólt. Bár a kötetünkben közölt dokumentumok nem érintik, de minden képen szólnunk kell a magyarországi holokauszt 1944-es eseménysorának két előz9 „Fegyvertelen álltak az aknamezőkön..."- Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez Magyarországon. I—II. Szerk. Karsai Elek. Magyar Izraeliták Országos Képviselete, Bp., 1962. I. XXX1-XLVII. 10 A törvények szövegét lásd a www.1000ev.hu honlapon. A rendeletek döntő többsége is elérhető online. A legfontosabb törvényekből és rendeletekből bő válogatást közölt: Magyar- országi zsidótörvények és rendeletek 1938-1945. Szerk. Vértes Róbert. Polgár Kiadó, Bp., 1997. 14