Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

A Baranya megyei Levéltár épülete (középen) A levéltári raktárak állagának erős romlása, valamint a raktári férőhelyek növekedési ütemének csekély volta miatt, több mint egy évtizedig nem került sor jelentős iratátvételre. A levéltár gyűjtőterülete Baranya megyére, továbbá Pécs megyei jogú városra terjed ki. A levéltár iratanyagának mennyisége 10961 folyóméter. Legrégibb irata, a pécsi káptalan által kiállított oklevél 1330-ból való. A megyei törvényhatóságok és thj. városok fondfőcsoportban Baranya megye nemesi közgyűlésének régi iratai (1696 — 1786), a II. József-féle közigazgatás, valamint az ezt követő nemesi közgyűlés (1790 — 1848) iratanyaga kiemelkedő forrásértéket képviselnek. A megyei közgyűlés anyagát kiegészítik a megyei vegyes iratok (1707 — 1948), amelyeket tematikailag már feltártak. A „Kicédulázott lymbus" a legkülönbözőbb megyei szerveknek töredékben megmaradt irataiból áll. A levéltárban találhatók a Bach-kori megyehatóság (1850—1860) és a megyei törvényszék (1850— 1861), majd a központi törvényszék (1861 — 1871) iratai. A kiegyezés utáni évtizedekből folyamatosan egészen 1944-ig a megye politikai életére a főispáni iratok nyújtják a legjelentősebb forrásanyagot. Ugyancsak említést érdemelnek Baranya megye központi választmányának újonnan rendezett iratai (1872—1945) is. A megyében a középfokú szervek fondjai közül a baranyavári (1923 — 1941), a hegyháti (1883 — 1944), a pécsi