Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

(1882 — 1944) és a szentlőrinci (1921 — 1944) járás főszolgabíráinak iratai a legjelentősebbek. Ezeknek a fondóknak kutatásához egykorú segédleteik jól használhatók. Pécs város levéltára mind a feudális, mind a kapitalista korszakban jelentős értékű iratokkal az ország legnagyobb vidéki levéltárának számított. A korábban említett pusztítást követően 1707 — 1848 közötti iratai csaknem hiánytalanul megmaradtak. A városi közgyűlési és tanácsi iratok mellett levéltárban vannak a város gazdasági és politikai történetére nagy jelentőségű egyéb források is: Pécs város házipénztárának (1783—1848), adópénztárának (1712—1848), árvapénztárának (1783 — 1848) és telekhivatalának (1750—1848) iratai. Külön gyűjteményt képeznek a szabad királyi városi rang elnyeréséért 1703 — 1780 között folyó küzdelemre vonatkozó iratok. A városok és községek fondfőcsoportban Mohács város tanácsának 1742 — 1848 közötti időszakból megmaradt iratai jelentős forrásai a szabadalmas mezővárosi fejlődésnek. A polgári korszakból a jegyzőkönyvek és a tanácsi iratok egykorú segédleteikkel együtt megmaradtak. A megye községeiről a feudalizmus korszakából kevés irat maradt meg. A XIX. század hetvenes éveitől kezdődően találhatók meg a helyi önkormányzat testületi jegyzőkönyvei és közigazgatási iratai. Szabadszentkirály nemesi község, majd mezőváros XVII —XIX. századi iratai napjainkban kerültek a levéltárba. Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Vajszló nagyközségek, egykor mezővárosok XVIII — XIX. századi iratai szintén jelentősek. A közigazgatás területi szakszervei közül legteljesebb irategyüttesekkel a pécsi földmérési felügyelőség (1851 — 1944), az erdőfelügyelőség (1926 — 1944), az államépítészeti hivatal (1936 — 1944) és a MÁV pécsi igazgatósága (1913 — 1944) rendelkeznek. Az oktatás és művelődésügy irányító szervei közül a Pécsi Tankerületi Főigazgatóság (1881 — 1944), továbbá a megyei tanfelügyelőség (1919 — 1944) iratai a levéltárban vannak. A terület jogszolgáltatási szervei közül csaknem hiánytalanul megtalálhatók a pécsi Ítélőtábla (1891 — 1944), a pécsi törvényszék (1872 — 1944), továbbá a pécsi, sásdi, szentlőrinci járásbíróságok, valamint a pécsi főügyészség (1907 — 1944) és a pécsi ügyészség (1922— 1944) iratai. A büntetést végrehajtó intézmények közül Baranya megye fogháza (1851 — 1944) iratainak forrásértéke kiemelkedő. Az intézetek és intézmények fondfőcsoportjában a pécsi püspöki jogakadémia (1826-1913) és a Pécsi Erzsébet Tudomány Egyetem (1915-1944) fondja a legjelentősebb. Az egyetem II. világháború utáni korszakára vonatkozó iratainak legnagyobb része még az intézmény irattárában található. A pécsi gimnáziumok ügyviteli iratai és anyakönyvei ugyancsak a levéltárban találhatók: igy a ciszterci rend pécsi Nagy Lajos gimnáziumának (1774 — 1948), a pécsi püspöki tanítóképző intézetnek (1870— 1948) és a Miasszonyunk Rend felsőbb leányiskolájának és tanítóképzőjének hasonló korú iratai. Az alsófokú közoktatást 140 elemi iskola anyakönyvei képviselik. Az egész* ségügyi intézmények közül a Pécsi I. sz. Belklinika (1924—1945), valamint a pécsi városi közkórház (1874—1913) irataiból őrizi említésreméltó forrásanyagot a levéltár.