Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

Hess András tér 4.). A központi kutatóteremben a kutatók rendelkezésre állnak mind az előbbiekben ismertetett, már nyomtatásban megjelent segédletek, mind pedig az egyéb, még nem publikált segédletek is. Ugyanitt a filmtárban őrzött anyag is használható filmleolvasó segítségével. Budapest Főváros Levéltárának 12 000 kötetes szakkönyvtára van, amely a munkatársak és a kutatók munkájának segítésére rendszeresen gyűjti a főváros történetére és mai életére vonatkozó teljes tudományos irodalmat, valamint a magyar és nemzetközi várostörténet alapvető szakmunkáit. A várostörténeti profil kialakítása a közelmúltban erősödött fel. 48 magyar és 26 külföldi folyóirat érkezik rendszeresen a könyvtárba, s a levéltár több mint száz — jórészt külföldi — tudományos intézménnyel áll könyvcsere kapcsolatban. A kutatók a levéltári anyagról a reprográfiai műhelyben másolatot, a fotoműhelyben fénykép vagy filmmásolatot készíttethetnek, főigazgatói engedély alapján a kutatott anyagot saját felszerelésükkel le is fotózhatják. Bács-Kiskun megyei Levéltár 6001 KECSKEMÉT, Kossuth tér 1. (Pf. 77.) Tel.: 21-672 A levéltárnak Kiskunfélegyházán (6100 KISKUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi tér 2. Tel.: 44) részlege van, amely gyűjti és őrzi Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városok területén működő szervek iratanyagát. Bács-Kiskun megyét 1950-ben hozták létre az egykori Pest-Pilis-SoltKiskun megye déli részéből és a hajdani Bács-Bodrog megye Magyarországon maradt három járásából. A Pest megyéből kihasított terület sem volt mindig egységes. 1876-ig egy része ugyanis a Jászkun Kerület kiskun kapitányságához tartozott. Az egyes feudális és polgári kori közigazgatási szervek levéltári anyagából Kecskeméten kívül a Pest megyei Levéltárban, a jugoszláviai Sremski Karlovciban működő Vajdasági Levéltárban és a Szolnok megyei Levéltárban is őriznek iratokat. A két világháború között a három járásból álló Bács-Bodrog megye székhelye Baja volt. Az itt keletkezett megyei levéltári anyag döntő többsége a háború alatt és után elpusztult, ezért az intézmény gyakorlatilag csak felszabadulás utáni megyei anyaggal rendelkezik. A levéltárak államosítása során (1950) jött létre a Bács-Kiskun megyei Közlevéltár (1952-től Kecskeméti Állami Levéltár), amelynek székhelye 1951-től Kecskemét lett, és felügyelete alá helyezték a Kiskunfélegyházán működő levéltárat is. A központosítást szolgáló intézkedések értelmében ez év nyarán Kecskemétre szállították Nagykőrös város teljes levéltárát, bár az a szomszédos Pest megye területén volt. Ezek az iratok 1972-ig maradtak Kecskeméten, amikor ismét visszavitték Nagykőrösre, a Pest megyei Levéltár újonnan megszervezett fióklevéltárába. A központosítás végrehajtása során nem voltak tekintettel a megyehatárokra Baja város levéltárának elhelyezése-