Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

kulturális feladatot teljesített nagy számú magyar és szlovák nyelvű egyházi kiadvány megjelentetésével. Békéscsaba község protokolluma a levéltár anyagának kimagaslóan értékes része. Végrendeleteket és adásvételi szerződéseket tartalmaz az (1749) 1767 — 1804 közötti évekből. Forrásértéke nagy, mert anyaga egyformán tájékoztat helytörténeti szempontból korának családjogi, vagyoni kérdéseiről, néprajzi szempontból pedig értékes ismereteket szerezhetünk belőle a jelzett kor jobbágynópességének lakás, élelmezési, ruházkodási helyzetéről, házi és mezőgazdasági munkaeszközeiről, sőt az emberek erkölcsi magatartásáról, a kultúrához való viszonyulásáról is. A kor ipari mesterségeiről is tájékoztat. A családi-személyi fondok közül a levéltár őrzi a Stark család iratait (1825 — 1950). Békéscsaba egyik jelentős polgári családja volt a múlt században és századunk első felében. Stark Adolf kereskedő volt, nevet mégis szőlőnemesítő tevékenységével szerzett. Az ő munkásságának eredménye a közismert és közkedvelt Csabagyöngye és Kossuth szőlőfajta. Reá vonatkozó forrásanyag sehol máshol nem található oly bőségben, mint éppen ebben a levéltárban. A levéltár őrzi a Szeberényi családra vonatkozó iratokat (1853 — 1950) is. A Szeberényiek nagy tiszteletnek örvendő papi család voltak, egymás után három nemzedékük lelkészkedett Békéscsabán 1853—1941-ig. Szeberényi Gusztáv püspök volt, fia Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes, felsőházi tag, Áchim L. András kortársa és ellenfele, számos könyv szerzője, az unoka Szeberényi Gusztáv pedig igazgató lelkészként szervezte meg a gyülekezet széleskörű szeretet munkáját. Jakabfi György (békéscsabai lelkész 1922 és 1939 között) után maradt 111 kézzel írt magyar nyelvű prédikációja homiietikai szempontból érdekes forrásanyag. Kutatókat a levéltár lényegében az ünnepnapokat kivéve bármikor kiszolgál, ajánlatos azonban a kutatási szándékot a levéltár igazgatójának előre bejelenteni, tőle a kutatási engedélyt megkérni, s egyben az időpontban is megállapodni. A régebbi levéltári anyag kutatásánál sok esetben szükséges a szlovák nyelv ismerete. A Magyar Országos Levéltár a 70-es években mikrofilmre vette az egyházi anyakönyveket, a film másolatát ott őrzik.