Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

A Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet Levéltára 5600 BÉKÉSCSABA, III. Luther u. 1. Tel.: 12-030 A békéscsabai evangélikus gyülekezet is — sok más alföldi gyülekezethez hasonlóan — a török hódoltság utáni időben, pontosabban az 1718. évben alakult. A helységet és egyben a gyülekezetet alapító telepesek az akkori Felvidékről, főleg Hont, Nógrád, Zólyom és Gömör megyékből származó, nagyobbrészt szlovák, kisebb részben magyar ajkú szökött jobbágyok voltak, de bőven akadtak közöttük Pest megye felső részéről érkezettek is. A gyülekezet fejlődése oly rohamos volt, hogy az 1800. évben már kb. 10 000 lelket számlált s ezzel az ország legnagyobb gyülekezetévé vált. A gyülekezet megalakulásával, lelkészi hivatala felállításával iratok is keletkeztek. A lelkész anyakönyvet fektetett fel, majd pénztárnaplót nyitott a gyülekezeti élettel kapcsolatos mindenfajta bevételek és kiadások számára. Ehhez járultak az egyházi és világi főhatóságoknak a gyülekezetekhez intézett levelei, rendeletei és a rohamosan fejlődő gyülekezet építkezéseivel, valamint az iskolákkal kapcsolatos iratok. A kezdeti idők szervezetlensége, gondatlansága ellenére is megmaradt levéltári anyagot a gyülekezet nagynevű lelkésze Haan Lajos (1855—1891 között működött itt) szedte össze és rendezte. Az anyakönyveket, jegyzőkönyveket, pénztárnaplókat beköttette, az aktajellegű anyagot tárgy szerint csoportosította. Ez volt a levéltári anyag alaprendezése. Az 1920-as években az egész iratanyagot újra rendezték, majd a felszabadulás után Mályusz Elemér professzor a Haan Lajos utáni idők aktaanyagát tárgy szerint csoportosította. A levéltárnak szaklevéltárrá nyilvánításával kapcsolatban pedig Dedinszky Gyula ny. lelkész az 1970-es évek elején az egész anyagot a Levéltári Igazgatóság útmutatásai szerint rendezte és elkészítette a raktári jegyzéket is. A levéltár fenntartója a békéscsabai evangélikus gyülekezet, első fokú felügyeleti hatósága a gyülekezet presbitériuma. A levéltárat a Művelődésügyi Minisztérium 1970-ben szaklevéltárrá nyilvánította, azóta a minisztérium szakmai felügyelete alatt áll, melyet az Evangélikus Országos Levéltár útján gyakorol. A levéltár igazgatói teendőit a gyülekezet mindenkori igazgató lelkésze látja el. A levéltár anyagának terjedelme 50 folyóméter. Mohács előtti iratanyag nincsen. A legrégibb eredeti iratok az 1718. évi alapítást közvetlenül követő időkből egy 1722. évi anyakönyvi töredék és az 1728. évben fölfektetett első pénztári napló. A levéltár anyagából a lelkészi hivatal iratai (1722 — 1950) a legértékesebbek. Ide tartoznak az 1728-tól folyamatosan megőrzött anyakönyvek. A kutatást megkönnyítik a keresztelési (születési) és az esketési (házassági) anyakönyvekhez készített névmutatók. A szorosan vett békéscsabai anyakönyveken kívül itt találhatók meg az egykori filiák: Nyék, Ottlaka és Újkígyós egy időben külön vezetett anyakönyvei is.