Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

A budai pasa oltalomlevele ferencesek részére 1564-ből a rendtartomány központi vezetősége üléseinek (1659 — 1899), a személyi ügyeknek (1622 — 1899) és a gazdasági ügyeknek (1622 — 1899) iratai találhatók meg. A bosnyák-bányavidéki rendtartomány tartományfőnökségének fondja körlevelekből (1712—1757), a tartományfőnöki hivatal (1611 — 1757) és a személyi ügyek (1741 — 1743) irataiból áll. A kapisztránus rendtartomány (Duna menti és a Dráva —Száva keleti részének kolostorai) tartományfőnökségének fondja rendeletekből (1757 — 1912), hivatalos levelezésből (1894-1935), körlevelekből (1757-1900), a rendtartomány központi vezetőségi üléseinek (1771 —1914), tartományfőnöki hivatalának (1757 — 1950), a személyi ügyeknek (1757 — 1950) és a gazdasági ügyeknek (1757 — 1950) irataiból tevődik össze. A ladiszlaita rendtartomány (1661-től Horvátországban) főnökségének irataiból csupán a körlevelek (1857 — 1902) maradtak meg. A második fondfőcsoportban 54 rendházból, illetve íerences plébániáról begyűjtött iratok találhatók. Ezek legtöbbjének csak töredékes iratanyaga került be a levéltárba, s viszonylag teljes, éppen ezért helytörténeti szempontból is igen értékes iratanyaggal két kolostor és egy plébánia van képviselve a levéltárban: a Buda-Mártírok úti (országúti) rendház (1785—1950) és ferences plébánia (1785—1950), továbbá a kecskeméti ferences rendház (1659 — 1950). A Mártírok úti kolostorral és plébániával kapcsolatban érdemes megemlíteni a ,,Collectanea diversorum" elnevezésű kötetsorozatot, amely