Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

a Buda-Vízivárosi és Buda-Mártírok úti kolostorokra és ferences plébániákra vonatkozó okmányokat, levelezéseket stb. tartalmazza 11 kötetbe kötve. Nemcsak ennek a fondfőcsoportnak, de az egész levéltárnak egyik legértékesebb, főleg sok helytörténeti adatot tartalmazó darabjai a következő historia domus kötetek: Andocs (1944—1949), Buda-Országúti Agostónos kolostor (1734 - 1782), Buda-Vízivárosi és Mártírok úti kolostor (1731 - 1950), Csongrád (1937-1950), Debrecen (1943-1950), Eger (1730-1791, 18451928), Gyöngyös (1764-1814, 1886-1934), Hatvan (1929-1949), Jászberény (1742-1937), Kecskemét (1759-1950), Mátraverebély (1757-1950), Mohács (1830-1912), Pécs (1776-1918), Salgótarján (1927-1950), Simontornya (1900-1950), Szécsény (1739-1784, 1880-1950) és Vác (17191797). A gyűjtemények közül messze kiemelkedik a Mohács-előtti oklevelek gyűjteménye. A 112 Mohács-előtti oklevél fele pápai bulla. Ezek és a különféle egyéb egyházi és világi hatóságoktól kiállított oklevelek részben az obszerváns (az eredeti szigorú szabályzathoz ragaszkodó) kolostorok alapításával, a magyar obszerváns vikáriátus létesítésével, továbbá a konventuális (nagy konventjeik fenntartására ingatlannal rendelkező) ferencesektől történő kolostorelvételekkel és az obszervánsoknak való átadásával foglalkoznak. A felsoroltakon kívül sok Mohács-előtti oklevél tárgya még különböző búcsúk engedélyezése, kiváltságok nyújtása, tilalmak felállítása, büntetések kilátásba helyezése és egyéb, főleg személyekre vonatkozó rendelkezések. Az öt királyi oklevél egy kivételével ferences vonatkozású. A gyűjtemények értékes része még a Jakosich tartományfőnök, majd Kaizer Nándor rendi levéltáros által 1708—1889 közötti időszakban összegyűjtött és közel 80 kötetbe rendezett iratanyag, mely régi oklevelek másolatain kívül sok eredeti okiratot, állami és egyházi hatóságok rendeleteit, illetve Irattartó doboz a Ferences Levéltárban 1753-bál