Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

A levéltár anyagát messzemenően felhasználták az Erdélyi László — Sörös Pongrácz szerkesztésében megjelent A pannonhalmi Szent Benedek Rend története I —XII. kötetének (Bp., 1902—1916.) munkatársai. A pannonhalmi és a tihanyi alapítólevéllel a szakirodalom sokoldalúan foglalkozott. A levéltár anyaga előzetes jelentkezés esetén bármikor, egyébként szerdai napokon kutatható. A zavartalan munkavégzéshez megfelelő szoba áll a kutatók rendelkezésére, ahol filmek, reprodukciók is készíthetők. Ugyanitt megtalálhatók a legfontosabb kézikönyvek is, de szükség esetén a 300 000 kötetes főkönyvtár állománya is használható. Ferences Levéltár 1024 BUDAPEST, Mártírok u. 23. Tel.: 358-594 A gyöngyösi ferences kolostorban, mely az 1370-es években épült, őrizték 1526 — 1541 között, majd később 1770-től 1900-ig a legnagyobb magyar ferences tartománynak, a szalvatoriánus provinciának iratanyagát, mert Gyöngyösön volt a szalvatoriánus provincia központja. 1900-ban a római Szentszék megszüntette a szalvatoriánus tartományt és a gyöngyösi rendházat a kapisztránus provinciának adta át. A gyöngyösi rendházban őrzött értékes levéltári anyag a helyén maradva a kapisztránus tartományfőnökség birtokába került. 1912-ben a budai kolostorból Gyöngyösre helyezték át a kapisztránus tartományfőnökség székhelyét. Ezzel a kapisztránus tartományfőnökség levéltára is Gyöngyösre került. A kapisztránus tartományfőnökség irataival együtt Gyöngyösre vitték a kapisztránus provincia elődjének, a bosnyák-bányavidéki rendtartománynak iratait is. A kapisztránus tartomány ugyanis a bosnyák-bányavidéki provincia magyarországi rendházaiból jött létre 1757ben. A budapesti kolostor könyvtárában, mely a rendházzal együtt 1833 — 1836ban épült, őrizték a török kiűzése után létesült ferences kolostorok, így az 1785-ben II. József rendeletére elvett budai vízivárosi rendház és plébánia, továbbá a Mártírok úti, kezdetben agostónos, 1785-től ferences kolostor és plébánia levéltári anyagát. 1969-ben a korábban Gyöngyösön őrzött és a Mártírok úti rendház könyvtárában őrzött iratanyag egyesítésével jött létre a Ferences Levéltár. A levéltár anyagának terjedelme 40 folyóméter. A legrégibb irat 1261-ből származik, és ezzel a IV. Sándor pápa által kibocsátott bullával együtt 112 Mohács előtti oklevél van a levéltár birtokában. A levéltár iratanyagának első fondfőcsoportjába a négy rendtartomány tartományfőnökségének fondjai tartoznak. A szalvatoriánus rendtartomány (ebbe tartoztak a Felvidék és az Alföld nagyobbik részének kolostorai) tartományfőnökségének fondjában rendeletek (1629 - 1899), hivatalos levelezés (1564 - 1900), körlevelek (1663 -1884),