Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

1822 — 1885. évi naplója, különféle iratok 1777-től 1849-ig, okmányok, rendházi, templomi és gimnáziumi leltárak stb.) és a pápai rendház (1850 — 1948) töredékes iratai kerültek be a levéltárba. A levéltár őrzi a pannonhalmi hittudományi és tanárképző főiskola igazgatóságának (1884— 1945), a rendi iskolai főigazgatónak (1924— 1927), a Királyféle ösztöndíjalapítványnak (alapítványi oklevél, számadások, kurátori protokollum 1817-től 1939-ig) és több bencés gimnáziumnak (Pannonhalma, Kőszeg, Nagyszombat, Sopron) töredékesen megmaradt iratanyagát. A levéltár különösen gazdag letétekben és hagyatékokban. Guary Miklós 1898-ban helyezte örökös letétbe családi levéltárát, amely közel másfélszáz Mohács előtti oklevelet és 20 dobozban elsősorban birtokigazgatási és gazdálkodási iratokat tartalmaz. A Somogyi földbirtokos család 1924-ben letétbe helyezett iratai között 13 Mohács előtti oklevél, s az ezt követő négy évszázadból birtokgazdálkodási iratok, genealógiai feljegyzések, levelezés stb. találhatók. A kőszegi Chermel család levéltára 1933-ban örökös letétként került Pannonhalmára. A 11 Mohács előtti oklevél mellett elsősorban a családi levelezés, valamint Chermel Kálmán 1822 — 1890. évi és Chermel Istvánné XX. század eleji naplókötetei érdemelnek kiemelést. A XX. század első feléből származó iratokat (naplók, útleírások, levelezés stb.) tartalmaz a Lónyay család levéltára, amelyet Lónyay Elemér és felesége, Stefánia belga királyi hercegnő 1944-ben helyeztek el örökös letétként a levéltárban. A személyi hagyatékok, illetve letétek közül Kohl Medárd püspök XIX —XX. századi iratai és Serédi Jusztinián bíborosnak a Codex Juris Canonicivel, illetve annak forrásaival kapcsolatos irodalmi apparátusa érdemelnek kiemelést. (A korábbiakban már szó volt arról, hogy irathagyatékok a Miscellanea sorozatban is találhatók.) A levéltár anyagának több, mint felét a rend gazdasági jellegű iratai alkotják. A ránkmaradt XIX — XX. századi főjószágkormányzói iratok részben iktatott ügyviteli anyagból, részben külön kezelt jószágkormányzói jelentésekből állnak. Az ügyészi és egyéb jogi vonatkozású XIX — XX. századi iratok birtokperekkel, határkérdésekkel, telekkönyvezéssel, adózással, bérletbeadással, árverésekkel, részvényekkel, vásárlásokkal és eladásokkal stb. kapcsolatosak. A levéltár nagy terjedelmű, de még rendezésre váró XVffl — XIX. századi úriszéki és tisztiszéki iratanyagot is őriz. Külön kezelték a rend birtokán létesült, s az I. világháború végéig annak kezelésében működött balatonfüredi szénsavas gyógyhatású fürdőüzem iratait, amelyek között XIX — XX. századi építkezési okmányok, üzemeltetési számadások, nyomtatványok, prospektusok stb. találhatók. Az előbbieken túlmenően a levéltár még több tíz folyóméternyi olyan vegyes gazdasági iratanyagot is őriz, amelynek végső helyét csak egy általános iratrendezés keretében lehet majd meghatározni. Ebben a XVIII —XX. századi anyagban a birtokok évi elszámolásai, bértáblázatok, állat- és jövedelemösszeírások, épület-, gép- és eszközleltárak, szolgálati utasítások, erdészeti üzemtervek, rendházak és gimnáziumok számadásai, az építkezések és tatarozások tervrajzai stb. egyaránt megtalálhatók. A térképgyűjtemény 230 térképet őriz a XVIII —XX. századból.