Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

A Művelődésügyi Minisztérium 94375/70. XVIII. számú rendelete a Hajdúdorogi Püspöki Levéltár illetékességi, illetve gyűjtőkörébe utalta a miskolci görög katolikus apostoli adminisztratura levéltárát is. Ezt az egyházkormányzati területet XI. Pius pápa szervezte 1925-ben az eperjesi egyházmegye 26, a munkácsi egyházmegye 1 parókiájából és 2 filiájából, amely parókiák az 1920-as országhatárváltozások nyomán Magyarországon maradtak. (A munkácsi egyházmegyéből ittmaradt községeket az Apostoli Szentszék 1946-ban a hajdúdorogi püspök joghatósága alá rendelte.) Az évek során történt új szervezésekkel együtt a miskolci adminisztraturának (a keleti egyházjog szavával: exarchátusnak) jelenleg 29 parókiája van. 1946 óta a hajdúdorogi püspök ennek a területnek apostoli kormányzója (exarchája) is, de az exarchátusnak külön központi irodája (előbb Miskolcon, 1962-től Ózdon, 1972-től Mucsonyban) és külön ügykezelése van. A levéltárat a II. világháború alatt a bombázások elől falusi parókiára menekítették, a gyors csomagolás, majd visszaszállítás eléggé megviselte. A levéltár iratanyagának mennyisége (beleértve az előbb említett két külső részleget is) 45 iratfolyóméter. Mohács előtti oklevél egy sincs. A levéltár legrégibb fondját képező ún. régi szabolcsi (hajdúdorogi) főesperesi iratállományban a legrégibb eredeti irat (egy örökösödési vita) 1715-ből való. Egyébként a régi főesperesi levéltárnak belső felmérése és kiértékelése Miklósy Istvánnak, a hajdúdorogi egyházmegye első püspökének kinevezési okmánya 1913-ból