Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

Az 1700-as évektől kezdődő püspöki hivatali iratanyagot 192 kútfőbe osztották, a kútfők azonban minden logikai rend nélkül követik egymást. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek (1673— 1892) 24 kötete az egyháztörténeti vonatkozásokon kívül a kor-, társadalom, népesség-, gazdaság- és művészettörténet kutatásának is gazdag tárháza. Az első visitatio (1673—1674) Bécsben őrzött eredetiről készült másolatban található meg a levéltárban. A Visitationes liminum apostolicorum (1712—1856) alkalmával készült összeállítások, a plébániák jövedelemösszeírásai (1700—1855), az egyházi népszámlálások (1769 — 1920), a II. József által elrendelt plébániai és lelkészösszeírások (1782 — 1788), valamint a plébániák és szerzetesházak tőkekimutatásai (1783), a templomszámadások (1854—1859), végül az egyes plébániák által kitöltött statisztikai kérdőívek (1922—1938) is olyan kútfők, amelyekben az egyházmegye gazdasági, népességi, vallási és kulturális állapotára találunk adatokat. Külön kútfőkben helyezték el az alapítványokra (1780 — 1949), továbbá a szegényebb javadalmazása lelkészek kongruájára (1885 — 1942) vonatkozó iratokat. Az egyházmegye kormányzásával kapcsolatban a pápai bullákat, brévéket és mandátumokat (1721 —1848), a római kúriával közvetlenül, illetve a bécsi, később a budapesti nunciaturán keresztül folytatott levelezést (1856—1943), a püspöki körleveleket és az egyházmegyei hivatalos közleményekben megjelenő tudósítások fogalmazványait (1782—1949) tartalmazó, valamint a külföldi és a hazai missiókra (1873—1931), a katolikus autonómiára (1848 — 1866), az esperesi kerületi gyűlésekre (1761 — 1809), az egyházmegyei zsinatokra (1821, 1848, 1858), a székesegyházi káptalanra (1723 — 1925), a nem egyesült görögkatolikusok vallásgyakorlatára (1725 — 1789), az Actio catholica egyházmegyei tevékenységére (1943 — 1947), a vallásos tárgyú könyvek egyházi imprimatúrájára (1786 — 1945) és az egyházi iurisdictióval összefüggő kérdésekre (1748 — 1944) vonatkozó iratokat tartalmazó kútfőket emelhetjük ki. Kultúrtörténeti szempontból is jelentősek a papi végrendeletek és hagyatéki iratok (1710-1947). Külön kútfőket tartottak fenn az egyes katolikus intézményekkel és egyesületekkel kapcsolatos ügyeknek. Ezekben találhatók meg az egyházmegye területén működött szerzetesrendekre (1720—1949), a püspöki papnevelő intézetre (1720 — 1946), a papneveldébe való felvételekre (1760-1920), a papi nyugdíjintézetre (1876 — 1945), a siketnéma intézetre (1900 — 1926), a váci gimnáziumra (1898— 1931), valamint a különféle vallásos testületekre vonatkozó (XVTII. sz.) iratok. A püspöki levéltár keretén belül külön levéltári testet alkotnak az iskolaügyi iratok (1736 — 1948). Különösen értékesek a XVIII. századi katolikus és akatolikus közép- és nemzeti iskolákról és a tanítókról szóló jelentések, az 1852—1946 közötti tanfelügyelői évenkénti statisztikai adatközlések és az 1882— 1932 közötti évekből származó — s az egyházmegyei főtanfelügyelőhöz felterjesztett — iskolaszéki jegyzőkönyvek. A püspöki (szentszéki) bíróság iratait külön kezelik. Bennük elsősorban házassági pereket és ezzel kapcsolatos egyéb iratokat (kihirdetés és vérrokonság alól felmentéseket, törvényesítéseket, holttányilvánításokat stb.) találhatunk.