Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

\ Külön termet töltenek meg az egyes plébániák anyakönyvi másodpéldányai (1718 — 1950), amelyekből kiemelt fontosságúak az 1895. előttiek (mikrofilmjeik a Magyar Országos Levéltár filmtárában is megtalálhatók), a későbbiek forrásértéke az állami anyakönyvezés bevezetésével már jóval jelentéktelenebb. Kálmánházy László püspök (1808— 1817) gyűjteményeként kerültek a levéltárba az 1809. évi francia invázióról szóló tudósítások és jelentések (győri csata). Letétként vette át a levéltár Kovács József nézsai plébános (a XIX. század közepéről), továbbá a Lauchass-féle alapítvány iratait. A levéltár őrzi Balyi János plébánosnak Szolnok megye történetéről írt négy kötetes kéziratát is. A püspökség gazdasági levéltára letétként a Pest megyei Levéltár őrizetében található. Mezősi Károlynak A váci egyházmegye a török hódoltság idején (Kiskunfélegyháza, 1939.) című munkája Pongrácz György püspök egykorú tájékoztatása alapján készült. A levéltárban hétfőn, kedden és szerdán 10— 16 óra között lehet kutatást végezni. (Július 15-től augusztus 15-ig a kutatás szünetel.) A püspöki könyvtárat a levéltár kutatói is használhatják. Váci Káptalani Levéltár 2600 VÁC, Vak Bottyán tér 1. Tel.: 11-124 A káptalant írásos emlékek a XII. század végén említik először. III. Ince pápa 1190-ben kelt levelében szigorúan meginti Imre királyt, amiért az elvitte a káptalan kincseit és iratait. Ugyané pápa 1196-ban említi levelében, hogy Boleszló váci püspök ,,a káptalan tanácsával élt", amikor évenkénti egyházmegyei zsinat elrendelését kérte a pápától. A váci káptalan az ország első hiteles helyeinek egyike, ilyen jellegű legrégibb okirata 1227-ből való. 1241-ben a tatárok feldúlták a várost, felkoncolták a székesegyházba menekült lakosokat és kanonokokat. Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint a káptalannak 12 kanonok és 4 oltárigazgató tagja volt. A mohácsi vész után Vác 1544-ben török kézre került, a káptalan hiteleshelyi és magánlevéltárát ezt megelőzően Nógrád várába menekítette, miután azonban a törökök ezt a várat is elfoglalták és feldúlták, a testület működése másfél századon át szünetelt. A török kiűzése után Dvornikovich Mihály püspök kérésére I. Lipót király 1700. június 25-én kelt rendeletével visszaállította a káptalant — új pecsétet is adományozva neki. A levéltár anyagának terjedelme 33 folyóméter. A legrégibb irat 1420-ból való. A káptalannak összesen 16 Mohács előtti oklevele van.