Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

A kutatási lehetőség áprilistól októberig munkanapokon 9 — 16 óra között biztosított. A kutatási szándék előzetes bejelentése ajánlatos. A levéltárnak reprográfiai berendezése nincsen. Szombathelyi Püspöki Levéltár 9701 SZOMBATHELY, Berzsenyi Dániel tér 3. (Pf. 41.) Tel.: 12-056 A szombathelyi püspökséget Mária Terézia 1777. február 17-én alapította, s ugyanezen a napon nevezte ki első püspökévé Szily János győri segédpüspököt. A püspökség létrehozása jelentős hatással volt a város fejlődésére: már az első püspök jelentős építkezéseket kezdett (székesegyház — ezt befejezni nem tudta —, püspöki palota, papnevelő intézet stb.), létrehozta az ún. székesegyházi könyvtárat, 1783-tól, Zichy Ferenc győri püspök halála után pedig Szombathely város földesura is lett. A második püspök, Herzan Ferenc bíboros értékes könyvtárral ajándékozta meg az egyházmegyét, s hagyatékából a székesegyház sok műkinccsel gazdagodott. A püspökök intézmények, egyesületek alapításából is tevékeny részt vállaltak. Már az első püspök a papnevelő intézeten kívül létrehozta a szombathelyi líceumot (filozófiai iskolát), 1872-ben Szabó Imre az ún. püspöki iskolát alapítja meg, a XX. század elején István Vilmos a karmelita apácákat és a dominikánus nővéreket telepíti le a városban és elemi, valamint polgári iskola vezetésével bízza meg őket. Hidasy Kornél a XIX. század utolsó évtizedeiben egyházmegyei nyomdát alapít. A XIX. század hatvanas éveiben Szenczy Ferenc szervezi meg az egyházmegyében a Szent István Társulatot és a Szent László Társulatot. A trianoni békeszerződést követően 1922-ben Burgenlandot, 1923-ban a Muravidéket a Vatikán hivatalosan is leválasztja a szombathelyi püspök fennhatósága alól. A püspökség iratanyaga 1777-től folyamatos. A levéltárban azonban találhatók olyan 1777 előtti iratok is, amelyeket — mint egyházmegyéjére vonatkozó fontosabb dokumentumokat — Szily János a győri és a veszprémi, illetve a zágrábi püspökségtől kért ki. A levéltár iratainak terjedelme 180 folyóméter. A legrégibb irat 1565-ből való. Az Intimata (1777 — 1908) sorozat a püspökséghez érkezett feudális kori kormányhatósági (kancelláriai, helytartótanácsi), illetve későbbi miniszteriális eredetű egyházkormányzati és katolikus oktatásügyi tartalmú leiratokból áll, amelyek kisebb részben országos, nagyobb részben helyi vonatkozásúak. A leiratokra adott válaszok az Acta Cancellariae vagy a Miscellanea iratai között kereshetők meg. Az Acta cancellariae episcopalis Sabariensis (1777 — 1948) mintegy másfél ezer fraktur csomóból álló sorozata a püspöki iroda egyházkormányzati iratait tartalmazza. Ebben a terjedelmes, s 1821-ig időrendben, attól szám-