Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

sorrendben kezelt irategyüttesben találhatók meg a legfőbb egyházi hatósá­goktól {pápa, a római kúria, a bécsi, majd a budapesti pápai nunciatura, az esztergomi érsek stb.) érkezett levelek, amelyek a világegyház általános helyzetét, vallásos, egyházfegyelmi, általános erkölcsi, valamint társadalom­politikai törekvéseit, illetve ezek magyarországi vonatkozásait egyaránt tükrözik. Ide helyezték el az egyházmegyei zsinatokra, a püspöki székesegy­házra, az egyházi cenzúrára, az egyházmegye területén levő apátságokra és prépostságokra, a székesegyházi káptalanra, a káptalani, helynökökre, a fő­esperességekre és esperességekre, a plébániákra (templom és más egyházi épületek, temető, kegyúri ügyek, javadalom, plébánosi vizsgák, káplánok és világi személyzet, anyakönyvek és historia domusok vezetése, egyház­községek alapítása, szervezete és alapszabályai, az egyházi képviselőtestület választása és működése stb.) vonatkozó iratokat. Itt találhatók még a papság képzésére és személyi ügyeire (kinevezések, áthelyezések, felmentések, fe­gyelmi ügyek, egyházi és polgári kitüntetések, segélyek, nyugdíjazások és halálozások), a férfi és női szerzetesrendekre (letelepedésük engedélyezése, gyóntatói és ige hirdetési joghatóság megadása, szerzetes plébániák működé­se) és intézményeikre (iskolák, árvaházak), a vallásos életre (istentiszteletek módja, helye és ideje, szentségek kiszolgáltatása, vallás változtatás, liturgia, egyházi zene, magyar vonatkozású egyházi ünnepek, búcsújáró- és kegyhe­lyek, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, népmissiók, vallásos egyesületek, böjti fegyelem, más vallások és szekták stb.), az egyházi vagyonra (földbirtok, egyéb ingatlan és ingó vagyon), a katolikus sajtóra, az egyházművészetre, vonatkozó iratok is. A sok világi eseménnyel kapcsolatos ügy közül említést érdemelnek a polgári közigazgatással, papok közéleti szereplésével, politikai és háborús eseményekkel (1792—1811 közötti francia háborúk, az egyház­megye francia megszállása 1809-ben, az 1859. évi olasz hadjárat, az 1866. évi osztrák — porosz háború, Bosznia okkupálása, a két világháború, hadigon­dozás és hadifogoly ügyek, háborús gazdálkodás, harangok igénybevétele, a trianoni békekötés és annak következményei az egyházmegyében, hadi károk és menekültek stb.), a katolikus egyesületekkel és a keresztényszoci­alista mozgalmakkal, a földbirtokpolitikával, földreformmal és a politikai mozgalmakkal (pl. nemzeti szocializmus, zsidókérdés) kapcsolatos iratok. A Visitationes canonicae az 1698., 1713., 1754. (ezek még a jogelőd egy­házmegyéktől átvett iratok), valamint az 1779., 1806., 1830. és 1837. évekből származó egyházlátogatási iratokat tartalmazza. Külön gyűjteményt alkotnak az 1825— 1950 közötti püspöki (és a püspöki szék betöltetlensége idején a káptalani helynöki) körlevelek. E sokszorosított vagy nyomtatott írások az egyházi élet szinte valamennyi területét felölelik, sőt nagyon sok polgári jellegű (iskolai, szociális, jogszabályi stb.) tájékoztatás és felhívás is található bennük. Nagy értékű történeti forrásanyagot képviselnek az egyházmegye plébá­niáinak (a VKM 878/1896. sz. rendelkezése alapján végrehajtott) 1896. évi javadalomösszeírásai, amelyeket a kongrua és korpótlék újbóli megállapítása céljából kellett elkészíteni. Az egyházi és a megyei hatóság által egyaránt hitelesített kérdőívek esperesi kerületenként kerültek elhelyezésre. A kérdé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom