Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

A levéltár vezetője a mindenkori őrkanonok volt. 1961 óta a püspöki levéltáros gondozza a székesegyház déli tornyának első emeletén elhelyezett levéltárat, melynek fenntartója a székesfehérvári egyházmegyei hatóság. A levéltár anyagának terjedelme 26 folyóméter. A legrégibb eredeti irat 1697-ből való. A levéltár nem őriz Mohács előtti oklevelet. A levéltár törzsanyagát kilenc sorozatba osztották. A Publico-ecclesiastica sorozatba az általános egyházi ügyek s a káptalant érintő kormányhatósági rendeletek kerültek. (Pl. helytartótanács, magyar színház, taxa fortificationis, udvari ágensek, püspökök kinevezése és installációja, insurrectio, káptalani jövedelem, a székesfehérvári régi prépostság, articuli diaetales stb.) A Religionaria sorozatban főleg az egyházi szolgálatra vonatkozó püspöki határozatok és levelek találhatók. (Pl. istentisztelet a székesegyházban, szertartások, nyilvános könyörgések, az etyeki, gyúrói, pákozdi kegyúri iskolára vonatkozó iratok, türelmi rendelet, házassági ügyek stb.) A Litteraria sorozat az iskolákra, nevelésre, könyvekre, könyvtárakra, papképzésre vonatkozó (pl. pesti egyetemi könyvtár, győri tankerületi főigazgatóság, ratio educationis, Magyar Tudós Társaság, Nemzeti Múzeum, a szeminárium rektorai, nemzeti iskolák, a sóskúti és sukorói iskola, Egyetemi Nyomda) iratokat tartalmaz. A Fundationalia alapítványi ügyeket foglal magában (alapítványok adminisztrációja, alapítványi számadások, regulatio parochiarum in bonis capitularibus, fehérvári régi káptalan javai, Pesti Ludoviceum). — Az Intraneában a káptalant és a kanonokokat közvetlenül érintő ügyek találtak helyet, mint pl. a káptalani házak, Constitutio capituli 1780, káptalani taxa, az 1817. évi canonica visitatio, úriszéki iratok 1801 — 1842 között, Fehérvár decimája, az 1840. évi gazdasági ülések jegyzőkönyvei, a veszprémi egyházmegye plébániáinak összeírása 1754-ből. Az Oeconomica-ban helyezték el a káptalan birtokaira vonatkozó iratokat (pl. gazdasági épületek tervei, Sóskút, Gyúró, Etyek, Barátháza birtokokat érintő iratok, a káptalani birtokok jövedelem összeírása 1777-ben, etyeki malom, urbáriális összeírások 1786 — 1836 között, a Velencei tó lecsapolásának terve és térképe 1783-ból, tiszti jelentések stb.). A püspökre vonatkozó iratok a Dioecesana sorozatban vannak elhelyezve. Több püspök végrendelete is itt található, a püspöki javakat, püspöki levéltárt és könyvtárt érintő iratokkal együtt. — Az Extranea sorozatban világi ügyekre, többek közt kolerára, gyűlésekre, tisztújításra vonatkozó iratokat találhatunk. Az előbbi iratsorozatokhoz tartoznak a most külön elhelyezett különféle gazdasági és pénztári könyvek, valamint a káptalan birtokairól készült 40 db XVIII -XIX. századi térkép. Külön irategyütteseket képeznek a székesfehérvári kegyes alapítványi gondnokság és pénztár iratai (1843 — 1939), a székesegyházra vonatkozó (1778 — 1839) és az egyes kanonokok hagyatékában talált iratok (1777 — 1920). A levéltár őrzi a székesfehérvári katolikus legényegylet és a székesfehérvári oltáregylet iratait (mindkettő az 1930-as évekből).