Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

rok kinevezése, diákok tanulmányi és fegyelmi ügyeiben végső döntések, a jogakadémiával, különösképen az 1881. évi püspöki szabályzattal kapcsolatos viták és a líceumi gazdasági bizottság iratai, lycealia (1832—1918) cím alatt a püspöki levéltárban nyertek elhelyezést. Indexük nincs. Az egyházkormányzati anyag utolsó állaga az anyakönyvek és anyakönyvi másolatok (1728 — 1974). Itt találhatjuk a bérmáltak anyakönyveit 1728-tól 1939-ig. Érdekesség benne az 1737-ig terjedő első kötet, mely nagyrészt pozsonyi bérmálásokat tartalmaz, továbbá egy szlavóniai kötet 1767-ből. A plébániai anyakönyvek másolatát az 1895. évtől küldik be a plébániák. A püspökök személyi iratainak gyűjteménye (1686 — 1961) elsősorban a királytól érkezett püspöki kinevezési okmányokat, majd ezek római megerősítését, továbbá Baranya és Tolna főispánjává történt kinevezéseket tartalmazza. Fakultásokról, indulgenciákról okmányok, a pallium viseléséről bullák, továbbá egy köteg Klimó püspökhöz érkezett levél, mely az ő könyvgyűjtő tevékenységéről tanúskodik, külön említést érdemelnek az irategyüttes anyagából. Dulászky, Girk és Rogács püspököknek található még itt jelentősebb iratanyaga. Dulánszky püspök az egyházi alapítványok és az egyházmegye anyagi helyzetének rendezése céljából 1889-ben hozta létre az alapítványi hivatalt. A hivatal keretén belül 1914-ben takarékpénztár alakult. A hivatal és takarékpénztár az államosításig működött. Iratai csak 1922-vel kezdődően maradtak meg. Kiemelkedőbb tételei: igazgatósági ülések jegyzőkönyvei, letétbe helyezett kötvények, tisztviselők törzskönyve, a püspöki uradalom és az egyházmegyei fatelep főkönyvei, pénztári naplói és leltárai. Itt találhatók a papi otthonra vonatkozó jegyzőkönyvek (1947 — 1950), a Szent Mór kollégium iratai (1946 — 1948), a Dunántúli Nyomda néhány megmaradt irata (1928 — 1950), végül Szabó János jogtanácsos irattára (1934—1950). Egyéb jogtanácsosi iratokat a levéltár 1925-től 1947-ig őriz. Az egyházmegyei főtanfelügyelőségnek (1878 — 1950) iktatói 1878-tól kezdve vannak, iratok azonban csak 1893-tól kezdődnek. Az iratokhoz tárgymutató készült, kutatásuk mégis nehézkes, mert költözés során az anyag összekeveredett, és csak évenként válogatták szét, azokon belül még rendezetlen. Több évről megmaradt az igazgatói, tanítói, kántortanítói kinevezések és iskolaszékek törzskönyve. Majdnem egészében megtalálhatók itt a tanítói díj levelek. A levéltár egyesületi és szerzetesrendi iratokat is őriz. A pécsi egyesületektől a katolikus körnek és a katolikus legényegyletnek iratai kerültek a levéltárba. Az előbbitől a folyó ügyek aktái (1893 — 1949), továbbá a tagok névsorát tartalmazó törzskönyvek (1902—1938) maradtak meg. A legényegylet anyagában védnökeinek emlék- és vendégkönyve (1883), választmányi és rendes gyűlések jegyzőkönyvei (1910—1946) találhatók. A pécsi pálos rendház fondja 2 kötet számadásból (1733 — 1767), a pálosokra vonatkozó oklevelekből, a rendtagok névjegyzékéből (liber vitae et mortis 1755—1777), a pálosokat érintő rendeletekből (1751), végül a rend visszaállítását szorgalmazó dokumentumból (1803) áll. Az ún. vegyes iratok (1703 — 1954) többnyire valahonnan kimaradt vagy be