Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

személyzet személyi és jövedelmi ügyei, hitoktatási ügyek, ösztöndíjakkal és iskolaszéki választásokkal kapcsolatos iratok követik egymást. A második, az egyházmegyei tanfelügyelőség anyaga a tanítóság helyzetére, a népiskolai oktatásra (tanterv, tanítási nyelv, tankönyvek, iskolai és népkönyvtárak), az iskolaegészségügyre és az iskolai szociálpolitikára, gyógypedagógiára, az internátusokra, a háborús évek iskolai helyzetére stb. tartalmaz adatokat. A levéltárban találhatók a győri papnevelő intézet XVIII— XX. századi iratai, amelyek kisebb részben személyi (növendék névsorok és minősítések), nagyobb részben gazdasági (számadások és az intézetre bízott alapok kezelése) jellegűek. Ezen iratok közé keveredve került be a levéltárba a papi nyugdíjintézet (XIX —XX. század) néhány iratcsomója is. A püspöki levéltár őrzi a győri püspök fennhatósága alatt működött prediális nemesi Vecseszék 1702— 1850 közötti iratait is. Az anyag tárgyilag csoportosított rendben jegyzőkönyvekből, bírói vizsgálatok, intések és szemlék irataiból, felek beadványaiból, végrendeletekből, birtokadományozásért való folyamodásokból, örökösödési ügyek, kinevezések irataiból, hivatalos jelentésekből, pénztári számadásokból, nemesi kataszterekből stb. áll. A püspöki uradalom gazdasági jellegű iratai részben az 1910. évi tűzeset, részben a háborús károk miatt csak erősen megtizedelve kerültek be a levéltárba. A jószágkormányzóság főkönyvei és pénztári naplói az 1911 — 1943, a zárszámadások az 1933 — 1943 közötti évekből maradtak meg, ezeken kívül terménynaplók, az alkalmazottak járandóságairól évbéres tabellák és különféle nyilvántartások találhatók az iratok között. — A püspöki uradalom lakosságának magán- ós büntetőjogi ügyeiben a püspök, mint földesúr, úriszéke ítélkezett. Az 1744—1835 közötti úriszéki iratok perfelvételi kérelmekből, azok mellékleteiből, a perrendtartás szerinti utasításokat és az ítéleteket is magukban foglaló jegyzőkönyvekből állnak. Tartalmilag nagyobb részben magánjogi (követelések és azok betáblázásai, csődtömeg, hagyatéki és gyámsági, kártérítési stb.) jellegűek, kisebb részben bűnügyek, amelyek közül súlyosabb esetekben az úriszék a ,,ius gladii"-t is alkalmazhatta. — Az 1879—1942 közötti ügyészi iratok zömmel az uradalom jogi és peres ügyeivel (kisajátítások, vízszabályozások, telekkönyvi ügyek, gyárépítés, földváltság, bérbeadás, haszonbéri szerződések, halászati bérszerződések, kifizetési meghagyások, adóügyek, kegyuraság megváltása stb.), kisebb részben az egyházmegye ügyeivel (papi hagyatéki illetékügyek, egyháznak tett adományok, kongrua kiegészítés, egyházi ingatlan eladása stb.) foglalkoznak. A Burgenlándisches Landesarchiv Burgendlandische Forschungen sorozatában jelentek meg Búzás József Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert (Heft 52., 53., 54., 55. Eisenstadt, 1966—1969.), továbbá ugyanazon szerzőtől ugyanezen sorozatban a Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem Jahre 1713 (Heft 69., Eisenstadt, 1981.) és a Kanonische Visitation 1757 Südburgenland (Heft 71., Eisenstadt, 1982.). A levéltárban munkanapokon 8—13 óra között lehet kutatni. A kutatók az egyházmegyei könyvtár anyagát is használhatják.