Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

A püspöki szentszék iratai (1925 — 1950) csak a szegedi működés peranyagát tartalmazzák. A makói püspöki helynökség iratainak (1918 — 1923) mennyisége nem éri el a fél folyómétert, a debreceni helynökségé (1945 — 1952) viszont közel hét folyóméter. Az egyházmegyei számvevőség (1924—1950) és az egyházmegyei főtanfelügyelőség (1945—1949) iratai szintén a levéltár őrizetében vannak. A levéltárban található a Magyarországon maradt nagyváradi és a szatmári püspöki és káptalani javak kezelését intéző igazgatótanács (elnöke a csanádi püspök volt) 1930—1939 közötti iratanyaga is. Az egyházmegyei papnevelő intézet irataiból csak töredék maradt meg az 1930—1948 közötti évekből. A kalocsai érseki papnevelő intézet Szent Ágostonról elnevezett egyházirodalmi iskolájának, 1942 — 1944 közötti iratai szintén a csanádi püspök levéltárában vannak, míg az ezt megelőző évszázadban keletkezett iratok Kalocsán az érseki levéltárban találhatók meg. Az iratok kutathatóságát egykori ügyviteli segédkönyvek segítik. A levéltárban kutatni — az egyházmegyei hatóság engedélyével — előzetes bejelentés alapján lehet. Győri Püspöki Levéltár 9002 GYŐR, Káptalandomb 1. (Pf. 60.) Tel.: 12-087 A győri püspökséget I. (Szent) István királyunk alapította. A püspök joghatósága Győr, Mosón, Sopron és Vas megyék területére, továbbá Komárom megye dunántúli részére és Veszprém megyében Pápa és Devecser környékére terjedt ki. (Győr megye csiliz- és szigetközi községei viszont az esztergomi főegyházmegyéhez tartoztak.) Miként az egész város, a püspöki létesítmények is sokat szenvedtek a háborús pusztítások idején (tatárjárás, török harcok), de nem kis megpróbáltatást jelentett a várban berendezkedett császári katonaság hatalmaskodása is. 1594—1598 között Győr a török hódítók birtokába került, s az egyházi személyek — a ferencesek kivételével — elhagyták a várost. A XVII. század elejétől megkezdődött az egyházmegyei központ újbóli kiépítése, de a püspökség csak a XVIII. század közepén tudta a kincstártól visszaváltani székházát, amely hosszú időn át a katonaság használatában volt. Zichy Ferenc püspök (1743— 1783) alakíttatta ki a püspökvár és a székesegyház jellegzetes épülettömbjeit, s ő gondoskodott a növendékpapság házának felépíttetéséről is. A szombathelyi püspökség felállításával (1777) Vas megye kikerült a győri püspök fennhatósága alól, ugyanakkor a pápai főesperesség községeinek a veszprémi püspökséghez való átcsatolásával a győri püspökség területe jelentősen megcsökkent. A győri püspök nemcsak megyei nagybirtokosként játszott szerepet a közéletben, hanem mint a várossal szomszédos, sőt azzal összeépült Győrsziget