Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

anyagát képezik — holt anyagnak minősülnek, a megmaradt terület plébániáinak és az egyházmegyei kormányzatnak iratai viszont továbbra is élő anyagként szerepelnek. A levéltár iratanyagának mennyisége 650 folyóméter, amely folyamatos rendezés alatt áll. A mohácsi vész előtti korból mindössze 3 darab oklevél van a levéltár őrizetében, amelyek közül az első 1347-ben kelt. A folyamatos irategyüttesek a XVIII. század közepétől kezdődnek. Az egyházkormányzati és igazgatási iratok (1717 — 1950) felölelik az egyházmegyei életnek, valamint az egyházmegyét kormányzó érsek működésének teljes területét. Az érsekeknek mint közjogi méltóságoknak működésére vonatkozó iratok, levélváltás különféle országos hatáskörű főhatóságokkal, különféle intézményekkel kapcsolatos levelezés, jelentések és beadványok, utasítások és kapott intézkedések az egyházmegye egészét érintő ügyekben, a római kúria és annak főhatóságaival kapcsolatos jelentések ós iratváltások egyaránt megtalálhatók az iratanyagban. Az egyházmegye lelki életét irányító és meghatározó ügyek: az istentiszteletre és a szentek tiszteletére, az egyházmegyei papság személyére, különféle tisztségviselésére, a papság továbbképzésére és vizsgáztatására, a lelkipásztori munka irányítására vonatkozó iratok mellett ide sorolták be a kinevezéseket és felmentéseket, nem különben a más vallásoknak és hitfelekezeteknek az egyházmegye területén való működéséről szóló okiratokat, okmányokat. Az egyházigazgatás szerves részét képező időszakos főpásztori látogatások, a visitationes canonicae iratai az 1724 —1908 közti időből a levéltár fontos részét jelentik. A lelkipásztori munkában ós az ifjúság nevelésében igen nagy segítséget nyújtó különféle férfi és női szerzetesrendek letelepítésére, működésére szintén sok adat található az iratokban. Külön fondot alkot a segélyezések, a papság magasabb szintű képzése céljára, a külföldi egyetemeken és főiskolákon tanulók és az egyházmegye területén tanulmányokat folytató szegény sorsú ifjúság képzése érdekében létesített alapítványok iratanyaga. Az egyes plébániák lelkipásztori teendőire és anyagi kérdéseire vonatkozó iratok mennyisége is terjedelmes. A levéltárban a plébániák iratanyaga két részre különítetten található: a jelenlegi egyházmegyei; korábbi nagy egyházmegye területéből elcsatolt szabadkai apostoli adminisztratura (1923 — 1944), a mostani szabadkai püspökség (Jugoszláviában) egyházmegyéje szerinti tagolásban. Az 1754. évtől a bórmálási anyakönyvek, az 1826. évtől a keresztelési — házassági — halotti anyakönyvek másodpéldányai a levéltárba kerültek. A szabadkai püspökség területének plébániáin az 1945. évtől keletkező anyakönyvek másodpéldányai természetesen már nincsenek az érseki levéltárban. A szentszéki bíráskodás iratai (1750—1950) részben a saját egyházmegye egyházi peres iratait ölelik fel, részben a II. fokon eljáró érseki szentszékhez fellebbezett ügyekre vonatkoznak. Nagy mennyiségű iratanyag található az egyházmegyei főtanfelügyelőség