Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

fondjában. Tartalmuk szerint az iratok felölelik a katolikus iskolák létesítésére, fejlesztésére és fenntartására vonatkozó, a tanfelügyelőségnek elvi irányító tevékenységét érintő ügyeket. Nagy számban találhatók itt tanítók kinevezései, felmentések, áthelyezések, tantervek és tanmenetek, tantestületi jegyzőkönyvek és különféle jelentések. A levéltár őrizetében van néhány fontos egyházi intézmény és egyesület iratanyaga is. Az egyházmegyei nagy- és kisszeminárium iratai az 1778— 1950 közötti évekből maradtak meg. A jezsuiták által vezetett kalocsai gimnázium irattárának kis része, valamint a gimnáziumi évkönyvek 1766—1948-ig szintén a levéltárban vannak. Az 1921 —1948-ig működött egyházmegyei takarékpénztár anyagából igazgatási iratok, mérlegek, igazgatósági jegyzőkönyvek maradtak meg. A szeminárium kebelében működött ún. egyházirodalmi iskola — „Szent Ágoston Egylet" — iratai nemcsak egyháztörténeti, hanem kultúrtörténeti szempontból is fontos forrásanyagot jelentenek az 1842—1942. évekre vonatkozóan. Az egyházmegyei tanítóság gyermekeinek továbbtanulását segíteni hivatott intézmény, a „Tanítókháza" inter nátusa szinte teljes iratanyaga megvan az 1896 — 1948. évekből. A levéltár külön helyiségben őrzi az érsekek személyi iratainak (1733 — 1943) gyűjteményét. Az érsekség gazdasági levéltárában találhatók a XVIII —XIX. századi úriszéki iratok. Az úriszéki jegyzőkönyvek sorozata a perek rövid leírását és az ítéletet tartalmazza. Az érseki uradalom gazdasági üléseinek jegyzőkönyvei és évenként csoportosított iratai a XVIII. század végétől 1850-ig maradtak meg. A gazdasági levéltárban találhatók még középkori és törökkori iratok másolatai, XVin. századi határperek, XVIII. századi dézsmaösszeírások, úrbéri összeírások, valamint a Mária-Terézia-féle úrbérrendezés iratai. Az uradalmi jószágkormányzóság (1857—1947), számvevőség (1759 — 1944) és kerületei, továbbá az uradalom erdőhivatala (1930—1944). mérnöki hivatala és ügyészsége (1800 — 1944) által létrehozott irategyüttesek terjedelme meghaladja a száz folyómétert. Bennük találhatók az úrbériség felszámolásával kapcsolatos helységek szerint csoportosított iratok is. Külön kiemelendő a levéltár anyagát képező kéziratos térképgyűjtemény (1780—1945). A korábbi mostoha elhelyezés és sokszori igénybevétel miatt a térképek nagy része erősen rongált állapotú és restaurálást igényel. Elhelyezésükre a levéltárfenntartó érseki hatóság a közelmúltban megfelelőbb helyiséget biztosított. Rendezésük és állaguk felülvizsgálata folyamatban van. A gazdasági ülések jegyzőkönyveiről és az úriszékek üléseinek jegyzőkönyveiről mikrofilmek készültek; ezek a Magyar Országos Levéltárban is kutathatók. A levéltár anyagát az esztendők során számos kutató vette igénybe és ennek eredményeként több publikáció jelent meg, azonban magáról a levéltárról ismertető nem készült.