Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

Magyarország levéltárügye a felszabadulás után (Balázs Péter)

rendezett {pl. 1956-ban, alapításának 200 éves jubileuma alkalmából a magyar levéltárak legértékesebb irataiból, 1963-ban a Budapesten tartott Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal értekezlet alkalmával az agrártörténet levéltári forrásaiból, 1964-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban az „Országos Levéltár kincsei" címmel, 1969-ben az ajándékba kapott Klapka iratokból stb.), de néhány tanácsi levéltárnak is vannak e téren elismerésre méltó kezdeményezései. (Sopronban, Kaposváron és Szekszárdon, ahol a levéltár e célra alkalmas helyiségekkel rendelkezik, több ízben került sor nagyszabású levéltári kiállítás bemutatására.) A levéltárak a fontosabb történelmi évfordulók alkalmával vagy a nevezetesebb személyek életművének ismertetésére — a legtöbbször más intézményekkel (elsősorban múzeumokkal) közösen, de olykor önállóan is — rendeznek kisebb-nagyobb szabású kiállításokat. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmával a levéltárak több száz kiállítás rendezésében működtek közre, s a látogatók száma országosan több százezer volt. A tanácsi levéltárak önállóan rendezett ún. házi vagy kamara kiállításai a legtöbbször központilag juttatott reprodukciók helyi anyaggal kiegészített bemutatását jelentik (pl. Petőfi Sándor születésének 150., vagy az 1848-as forradalom és szabadságharc 125. évfordulója alkalmával), olykor helyi (községi, iskolai, üzemi stb.) jubileumokhoz kapcsolódnak. Mind az országos, mind a helyi napilapok és közművelő folyóiratok rendszeresen közölnek levéltárosaink tollából levéltári forrásokra épülő ismeretterjesztő tanulmányokat. Ugyancsak nagy számban tartanak a levéltárosok kultúrotthonokban, a budapesti és a helyi stúdiókban hasonló tárgyú előadásokat. A Magyar Rádió Emlékezzünk régiekről című sorozatában valamennyi általános levéltárról jól sikerült riportokat sugárzott. (E tanulságos összeállításokat a LSZ is rendszeresen leközölte.) A tanuló ifjúság a múlt írásos emlékeivel közvetlenül elsősorban a levéltárlátogatások alkalmával ismerkedik meg. A csoportos levéltárlátogatások száma országosan évente a több százat is eléri. Ujabban több levéltár vállalta a középiskolák történelmi szakköreinek patronálását is, amelynek keretében a kérdéses témákra vonatkozó érdekesebb dokumentumokkal ismerteti meg a tanulókat. Módszertani útmutató gyanánt egy-egy tanácsi levéltár ilyen jellegű foglalkozások forgatókönyvét is összeállította. A már korábban említett helytörténeti szöveggyűjtemények a levéltárak közművelő munkájának is fontos eszközei. A szocialista alapokon álló levéltárügynek minden lehetősége megvan ahhoz, hogy a levéltári anyagot a népgazdaság fejlesztésének meggyorsítására, a közösség és a dolgozók érdekeinek védelmére is felhasználhassa. A levéltárak annak érdekében, hogy a hozzájuk érkező megkeresések érdemi megválaszolásának a legmesszebbmenőén eleget tehessenek, mindenekelőtt rendezték és segédletekkel látták el azokat a fondokat (tervtárakat, térképgyűjteményeket, ipartestületi és földhivatali iratokat stb.), amelyekre a hivataloknak és a magánügyfeleknek adandó felvilágosítás és segítségnyújtás érdekében leginkább szükségük van. Ilyen módon lakóházak, középületek és üzemek újjáépítésénél, a közművesítés felújításánál vagy továbbfejlesztésénél jelentős