Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

Magyarország levéltárügye a felszabadulás után (Balázs Péter)

tervezési költségeket lehetett megtakarítani. Az egyes mezőgazdasági tájegységek termelési kultúrájának történetéhez és a népegészségügyi viszonyok vizsgálatához a levéltárak jelentős dokumentumokat tártak fel. Ugyancsak dokumentumokkal segítik a levéltárak a műemlékek restaurálását is. A fejlődő országok (Ázsia, Afrika és Dél-Amerika) történetére vonatkozó dokumentumok feltárásába, amely a Nemzetközi Levéltári Tanács publikációs programjának keretében történik, a magyar levéltárak is bakapcsolódtak. Az iratanyag tudományos célú felhasználása terén fontos szerepet tölt be a levéltárak kutatószolgálata. Valamennyi általános levéltárban a kutatási lehetőség általában a hivatalos munkaidő egész tartama alatt biztosítva van, sőt a budapesti levéltárak rendszeresen, a vidékiek pedig az igényeknek megfelelően alkalomszerűen munkaidő utáni ügyeletes szolgálatot is tartanak. A magyar levéltárakban folyó kutatás mindenki részére díjtalan. Kutatási engedélyt nyerhet minden magyar állampolgár, aki 18. életévét betöltötte, kötelezi magát a levéltári anyag kutatásához előírt szabályok megtartására és rendelkezik az általa igényelt, a kutatás tárgyára vonatkozó levéltári anyag tanulmányozásához szükséges (pl. feudális kori anyag esetén latin nyelvi és paleográfiai) ismeretekkel. Az iratok kutathatóságának általános időhatárai magyar állampolgár számára a következők: a) Az 1944. szeptember 30. előtt keletkezett — kutatási korlátozás alá nem eső — iratok akár segédletek alapján, akár tárolási egységenként (kötegenként, dobozonként) kikérve kutathatók. b) Az 1944. szeptember 30. után, de a kutatás naptári évét megelőző 20 évnél korábban keletkezett — kutatási korlátozás alá nem eső — iratokat a kutató raktári egységenként már nem kaphatja kézhez, hanem az iratok csak segédlet alapján darabonként, tárgyi tételenként kérhetők ki. Mindkét esetben a levéltár igazgatója saját hatáskörében dönthet a kutatási engedély megadásáról. c) A kutatás naptári évét megelőző 20 éven belül keletkezett iratok — ha egyébként is már kutatható állapotban vannak — ab) pont alatti módon, de csak a létrehozó szervnek vagy jogutódjának a levéltár megkeresésére a kutató személyére szóló írásbeli hozzájárulása alapján kutathatók. Az államtitok, az állami-társadalmi és jogos egyéni érdek védelme céljából egyes ügykörök, illetve témák iratai kutatási korlátozás alá esnek. A kutatási korlátozás alá eső iratok kutatására magyar állampolgárságú belföldi kutatónak a levéltár csak az illetékes szerv írásos, a kutató személyére szóló előzetes hozzájárulása után adhat engedélyt. Hivatásszerűen vagy hivatalból kutatónak a kutatási korlátozás alá eső 1944. szeptember 30. előtti iratok jelentős részének kutatásához nem kell az illetékes szerv hozzájárulását kikérni, hanem arra — az államérdek és a jogos magánérdek mindenkori védelmére kötelezetten — saját hatáskörében a levéltár igazgatója is engedélyt adhat. Bármiképpen kapja is meg a kutató a korlátozás alá vont iratok kutatási engedélyét, kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy ezekből az iratokból