Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

1948-ig terjedő teljesnek mondható iratanyagát, igen értékes tanulónévsorokkal és anyakönyvekkel. Teljes a zalaegerszegi gimnázium iratanyaga is az 1890-es alapításától. Jelentős a nagykanizsai polgári fiúiskola anyakönyveinek teljes sorozata 1872-től 1947-ig. A többi közép- és alsófokú iskola iratainak csak töredékei kerültek be, elsősorban az anyakönyvek. Jelentősebbek a nagykanizsai (1871-től) és zalaegerszegi elemi iskolák (1874-től) anyakönyvi sorozatai. Egyéb intézeti anyag alig található a levéltárban, de töredékes volta ellenére is ki kell emelnünk a lengyel polgári menekültek keszthelyi táborának iratait (1940 — 1944). A testületek iratai között a céhiratok 1648-tól kezdődő töredékei találhatók. Az ipartestületi iratok 1886-tól a keszthelyi, nagykanizsai, tapolcai és zalaegerszegi kivételével igen töredékesek. Jelentősek a hegyközségi (1750 — 1949) , legeltetési társulati (1928-1950) és közbirtokossági (1829-1950) iratok gyűjteményei. Az egyesületi iratok közül a megyei gazdasági egyesület iratai (1861 — 1948) jelentenek nagyobb együttest, politikai szempontból viszont kis mennyisége ellenére is kiemelkedő a Zala megyei pártközi intézőbizottság 1944-ből származó iratcsomója. A megye területén működő gazdasági szervek iratanyaga nagyrészt elpusztult. A legjelentősebb iparvállalat, a Magyar — Amerikai Olajipari Rt., hasonlóképpen a legjelentősebb nagybirtokos családok (Festetics, Esterházy, Batthyány) uradalmi iratait a Magyar Országos Levéltár őrzi. A levéltár néhány bank, így a (Nagykanizsai Takarékpénztár Rt. (1870 — 1939), Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár Rt. (1869 — 1947), és hitelszövetkezet (1897 — 1950) iratainak töredékével rendelkezik. Az egyházi szervek közül kiemelendő a zalavári konvent hiteleshelyi levéltára (1354— 1875), amely magában foglalja a kapornaki konvent hiteleshelyi levéltárának töredékeit is. 1567 — 1575 között mindkét konvent működése megszűnt, irataikat és jegyzőkönyveiket a vasvári káptalan őrizte. A zalavári apátság 1763-tól Zalaapátiban kezdte meg ismét hiteleshelyi működését, és visszakapta a vasvári káptalantól az iratokat. (Néhány jegyzőkönyv és oklevél visszamaradt, ezek ma a Vas megyei Levéltárban vannak.) A hiteleshelyi levéltárat a XVIII. század végén rendezték és jó segédletekkel látták el. Ma is ebben az állapotban van. Jelentős továbbá a zalavári apátság (1261 — 1948) és a kapornaki apátság (1422 — 1948) házi levéltára is, fontos gazdaságtörténeti iratokkal. Ezen kívül néhány rendház iratainak töredéke került be a levéltárba, továbbá a levéltár Őrzi egyes megszűnt izraelita hitközségek anyakönyveinek első példányát is (1796—1942). A család és személyi iratok közül csak a Csányi (1437 — 1832), a Gyömörey (1240-1916), a Sellyei (1597-1931) és a Skublics (1335-1890) család iratai (mindegyik család jelentős megyei középbirtokos família volt), továbbá Teleki Béla főispán magániratai (1906 — 1944) érdemelnek említést. A családi és személyi fondok részletes raktári jegyzékek alapján kutathatók. A levéltár Mohács előtti gyűjteménye 433 oklevelet tartalmaz. Jelentős a kéziratgyűjtemény, ennek során kiemelendő Holub József, Nagy Imre, Rómer Flóris és Véghely Dezső Zala megye történetére vonatkozó kéziratai-