Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

nak és jegyzeteinek gyűjteménye. A kéziratos térképek száma több mint 1600, darabszintű segédletekkel ellátva. Köztük jelentős XVIII. századi térképek is találhatók, így például Krieger Balaton lecsapolási terve. A községek jelentékeny részéről megvan a kataszteri vagy a tagosítási térkép. A levéltár mikrofilm gyűjteménye túlnyomórészt vásárlás révén alakult ki, részben a levéltár saját anyagáról készült biztonsági mikrofilmek másolatainak megvétele, részben más közgyűjtemények Zala megyei vonatkozású anyagainak filmeztetése útján. Főbb egységei a következők: Zala megye nemesi közgyűlésének, állandó bizottmányának és törvényhatósági bizottságának jegyzőkönyvei és mutatói, továbbá a Magyar Országos Levéltár anyagából a Zala megyei dica jegyzékek, urbáriumok és összeírások válogatott gyűjteménye, az 1895-ig terjedő Zala megyei felekezeti anyakönyvek gyűjteménye, a Hadtörténelmi Térképtár anyagából az 1. és 2. katonai felmérés megyére vonatkozó szelvényeinek filmmásolatai. A mikrofilmgyűjtemény 519 687 felvételt tartalmaz. A gyűjtemény egy pozitív példánnyal rendelkezik és a helyben kutatáshoz megfelelő leolvasó készülékek állnak rendelkezésre. Az 1919-es Tanácsköztársaság korszakából csak a Zala megyei, a nagykanizsai és zalaegerszegi városi és zalaszántói községi intézőbizottság iratai maradtak meg. Ezen kívül jelentős a megyei oktatásügyi bizottság és a nagykapornaki szocializált gazdaság iratanyaga. A felszabadulás után alakult néphatalmi bizottságok közül a nemzeti bizottságok iratai csak 66 községből és igen töredékesen kerültek be, teljesnek csak a keszthelyi és a nagykanizsai nemzeti bizottság anyaga tekinthető. Ez utóbbi jegyzőkönyvei közel egykorú, de hitelesítetlen másolatban maradtak meg. A földigénylő bizottságok irataiból csak elenyésző töredékek vannak, külön üzemi bizottsági irategyüttes nem került be a levéltárba. Az igazoló bizottságok anyaga teljesnek mondható. A felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig terjedő időszak legfontosabb közigazgatási fondjai (főispán, alispán, járási főjegyzők, polgármesterek, községek és körjegyzőségek iratai) általában megvannak, kivéve a letenyei, a nagykanizsai, a tapolcai és a zalaszentgróti járási főjegyző iratait, amelyekben jelentős pusztulás következett be. A megyei törvényhatósági bizottság és a városi képviselőtestületek jegyzőkönyvei megvannak. A közigazgatás területi szakszervei 1945—1949 közötti iratai általában hiánytalanul bekerültek a levéltárba. Külön kiemelendők ezekből a megyei földhivatal 1945—1950 közötti, községekre vonatkozó iratanyaga (a megyei összesítő iratok hiányoznak), a zalaegerszegi államépítészeti hivatal, a megyei tanfelügyelőség, a megyei szabadművelődési felügyelőség és a gazdasági felügyelőségek iratai. A megyei tanács iratait még csak töredékesen vette át a levéltár (pénzügyi osztályét 1960-ig, a jogügyi osztályét 1955-ig, egyéb osztályokét 1951-ig, a megyei tanács és végrehajtó bizottsága jegyzőkönyveit még nem adták levéltárba). A járási tanácsok és végrehajtó bizottságok jegyzőkönyveit megszűnésükig, a városi és községi tanácsok és végrehajtó bizottságok jegyzőkönyveit 1967-ig, az időközben egyesülés révén megszűnt községi taná-