Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

(ide értve a járási főszolgabírákat is) hivatali iratai a feudális korból csak töredékekben maradtak meg. Jelentős az 1848 — 49 között működött állandó bizottmány iratanyaga. Teljesen megmaradtak a Bach-kori megyehatóság iratai, a megyei törvényszék iratanyaga azonban csak töredékeiben található meg a levéltárban. Az úrbéri törvényszék irataiból csak a megye északi felére, a későbbi zalaegerszegi törvényszék illetékességi területére vonatkozó iratanyag maradt meg. A Bach-kori járási közigazgatási és bírósági szervek iratai általában megmaradtak, az ebben az időben Horvátországhoz tartozó muraközi járások iratanyagainak azonban csak töredékét vette át a levéltár. Az 1861 és 1871 közötti megyei és járási iratanyag hiányos. A kapitalista kori megye központi szerveinek iratai jelentősebb pusztulást szenvedtek. A főispáni iratok 1885-től általában megvannak, az alispáni iratok 1890-től 1903-ig és 1940-től 1944-ig elpusztultak, a többi része is szakszerűtlenül, erősen megselejtezett, a segédkönyvek általában hiányoznak. Az árvaszók irataiból 1945 előtt csak töredékek maradtak meg. Teljesnek mondható a közigazgatási bizottság iratainak fondja, segédkönyvei azonban hiányoznak. A járási szervek nagy részének 1945 előtti irataiból csak töredékek kerültek be, kivételek a keszthelyi (1901-től), a pacsai (1910-től), a zalaegerszegi (1932-től) és a zalaszentgróti (1927-től) főszolgabíró iratai. A városok közül Nagykanizsa város levéltára 1945-ben súlyos veszteséget IV. Béla király 1240-ben kelt adománylevele, amelyben édesanyja, Gertrudis királyné megölése miatt Bánktól elvett birtokot a zalai Gyömörey család ősének adományozza