Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

szenvedett, így az 1848 előtti anyagból csak minimális töredékek maradtak meg. A közigazgatási (városi tanácsi és polgármesteri) iratok 1870-től általában megvannak, de eredeti rendjük felbomlott, 1910-ig hiányoznak a segédkönyvek, igen körülményesen kutathatók. Zalaegerszeg város levéltárában 1382-től gyűjtötték az okleveleket. A XVIII. század előtti idők irataiból csak igen csekély töredék maradt fenn. Az első városi jegyzőkönyv 1743-ból van meg a levéltárban, de ezeket ettől kezdve is csak töredékesen, nagy kihagyásokkal vezették. A városi iratkezelés az 1790-es évektől vált rendszeressé. A városi levéltár 1885-ig terjedő részét 1902-ben önkényesen kialakított mesterséges rendszerbe rendezték át. Ehhez azonban jó mutatókönyv készült, így könnyen kutatható. Zalaegerszeg 1885-ben lett rendezett tanácsú város, azonban 1885-től 1910-ig terjedő iratanyaga a jegyzőkönyvek és az elnöki iratok kivételével a II. világháborúban elpusztult, hasonlóan az 1925 — 1929. évi polgármesteri iratok és az 1915 előtti városi árvaszéki iratok. A városi levéltár többi része eredeti irattári rendszerben, az eredeti segédkönyvekkel kutatható. Keszthely városban a rendes iratkezelés a XVIII. században indult meg, legrégibb irata 1715-ből való. A levéltárat többször megselejtezték, így nagy hiányosságok vannak, még a tanácsi jegyzőkönyvekben is. Az 1925-ig terjedő iratanyagot az 1930-as években laikus módon átrendezték, 1234 mesterséges kútfőt alakítva ki, és az egyes kútfőket be is kötötték. Lajstrom alapján is elég nehézkesen kutatható. Tapolca város iratanyagának csak töredékei kerültek be a levéltárba. Jelentős a képviselőtestületi jegyzőkönyvek sorozata 1852-től 1948-ig. A községek képviselőtestületi jegyzőkönyvei általában csak a XX. századból valók, a községi és körjegyzőségi igazgatási iratok is igen hiányosak. Jelentősebb az alsópáhoki, az egervári, a söjtöri, a zalalövői és a zalaszántói körjegyzőség iratanyaga. Kiemelendők Kustánszeg, Kiskomárom, Köveskál és Sümeg községek feudális kori iratainak töredékei. A területi közigazgatási szakszervek iratai közül csak töredékek maradtak meg. így különösen nagy veszteség a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság iratainak pusztulása. Megmaradtak a megyei gazdasági felügyelőség (1922-től), a zalaegerszegi erdőfelügyelőség (1919-től), a nagykanizsai folyammérnöki hivatal (1890-től), a zalaegerszegi államépítészeti hivatal (1880-tól) és a megyei tanfelügyelőség (töredékesen 1869-től, teljesen 1933-tól) iratai, a. segédkönyvek általában hiányoznak. A igazságszolgáltatási szervek iratai közül a zalaegerszegi törvényszék iratai kerültek be 1909-től. A nagykanizsai törvényszék egész anyaga, a zalaegerszegi törvényszéknek pedig 1909-ig terjedő anyaga elpusztult. A járásbíróságok anyagából is csak töredékek kerültek be, elsősorban a telekkönyvi iratok (a keszthelyi, a nagykanizsai, a sümegi, a zalaegerszegi és a zalaszentgróti anyag jelentősebb mennyiségű). A nagykanizsai ügyészség 1923-tól kezdődő iratai viszont jelentős értéket képviselnek. Néhány közjegyző iratai is bekerültek a levéltárba. Az iskolák iratai közül különösen ki kell emelni a keszthelyi premontrei gimnázium 1772-től, a nagykanizsai piarista gimnázium 1765-től kezdődő és