Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

hagyományos állag (polgári perek, tanúvallatások, határjárások stb.), amelyek sorát később tovább folytatták. József uralkodásának második felében a megye igazgatási központja újból Pápán volt, és ez időben a megye levéltárát is ott tartották. József halála után a levéltárat is visszaköltöztették Veszprémbe. A kétszeri szállítás természetesen tovább rontotta a levéltár rendjét. A XIX. században nagyobb lendületet vett a levéltár ügye. Az iratrendezést külön deputáció irányította, 1820-ban pedig önálló archiváriust neveztek ki. Az időközben megnövekedett levéltári anyagot több ízben selejtezték, de mai szemmel nézve, többnyire hozzáértés nélkül. Még 1848 előtt kiselejtezték például a dikális összeírásokat, a pagális könyveket; sok úriszéki iratot visszaadtak az illetékes földesuraknak. 1887-ben költözött át a levéltár az akkor felépült új megyeházba. Eleinte elegendő férőhelyet kapott, ami azonban később csökkent. Rengeteg irat a pincébe került, ahol megpenészesedett. Különösen barbár selejtezés kezdődött 1923-ban, amikor is egyszerre 50 tonna régi iratot selejteztek ki. A megyei vezetőség tudatlansága olyan forrásanyagot semmisített meg, amelynek őrzésével és rendezésével azelőtt levéltárosok nemzedékei foglalkoztak. Az 1880-tól keletkezett megyei anyag ennek ellenére a II. világháború végéig megvolt. Ekkor azonban sorsa megpecsételődött: az időben elmenekített feudális kori anyagot kivéve szinte teljesen megsemmisült. A felszabadulás után, de főleg a Veszprém megyei Közlevéltár létrejöttét követően alapvető változások következtek a levéltár életében. Az iratanyag terjedelme 360 folyóméterről az iratátvételek révén rövid idő alatt a többszörösére nőtt. A levéltár munkájának anyagi és személyi feltételei is fokozatosan javultak. Az intézmény 1968-ban tanácsi kezelésbe került. A változás új lendületet adott a levéltár fejlődésének. Hatékonyabb területi felügyeleti munka kezdődött, megindult a levéltári anyag állagának javítása rendszeres restauráltatással, a megsérült forrásbázis kiegészítése más levéltárakban őrzött iratok mikrofilmeztetésével. Lehetőség nyílt a levéltári anyag igényesebb feltárófeldolgozó munkálataira, minek eredményeképpen az anyag 80%-a középszinten rendezett, a fondok jelentős részéről áttekintő raktári jegyzék készült. Az utóbbi évek fontos fejleménye, hogy az intézmény 1979-ben önálló székházba költözött, melynek raktárai a korszerű iratmegőrzésnek, jól felszerelt dolgozószobái a színvonalas munkának, tágas kutatóterme, kiállítási tárlói a hatékony kutatószolgálatnak, az eredményes közművelődésnek biztosítanak lehetőséget. A levéltár gyűjtőköre a jelenlegi Veszprém megyére, terjed ki. Neve 1950-től 1952-ig Veszprém megyei Közlevéltár, 1952-től 1967-ig Veszprémi Állami Levéltár, 1968 óta Veszprém megyei Levéltár. A levéltár iratanyagának mennyisége 2300 folyóméter. A Mohács előtti gyűjtemény legrégibb darabja a veszprémi káptalan 1214-ben, birtokügyben kelt oklevele, mely az említett káptalan hiteleshelyi levéltárához tartozik. Veszprém megye közgyűlési jegyzőkönyvei 1639-től folyamatosan megvannak, mindössze az 1703 — 1712. évi kötetek vesztek el. A közgyűlési iratok