Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

községe) ugyanezen kori forrásanyagát viszont a szomszédos megyék levéltárai őrzik. A zirci ciszterci levéltár révén a jelenlegi dunaújvárosi járás, a tihanyi bencés levéltár révén pedig bizonyos Somogy megyei területek újkori történetének írott forrásait őrzi említésre érdemes mennyiségben a Veszprém megyei Levéltár. Veszprém megye levéltárának korai története kellő forrásanyag hiányában nem ismeretes. Az 1639-től majdnem folyamatosan meglevő közgyűlési jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a XVII. században a megyegyűléseket többnyire Pápán tartották. Mivel iratsorozatok is fennmaradtak ebből az időből, feltételezhető, hogy a megyének Pápán levéltára is volt, noha a források csak az 1720-as években említik először az archívumot. Ahogy az államrend a török kiűzése után megszilárdult, a megye intézménye is mindinkább Veszprémhez kötődött. 1767-ben Veszprémben felépült a megyeháza, otthont adva a levéltárnak is. A levéltárat a jegyző kezelte, akinek a feladata abból állt, hogy a megyei tisztségviselőktől az ügyiratokat begyűjtse. Az 1770-es években történtek az első kísérletek a levéltár anyagának rendszerezésére, a munkálatok azonban a tisztségviselők másirányú kötelezettségei, az iratanyag felszaporodása miatt alig haladtak. II. József intézkedései a levéltárügy terén is ellentmondásosan hatottak. Elrendelte segédletekkel ellátott iratcsoportok kialakítását, de a munkát állandó sürgetésével nagyban akadályozta. Mégis, ekkor jött létre nem egy A Veszprém megyei Levéltár épületének utcai homlokzata. A volt piarista rendház 1979-ben került véglegesen a levéltár birtokába