Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

A levéltár iratanyagának terjedelme 6175 folyóméter. Legrégibb irata 1212-ben keletkezett. Vas megye levéltárának legértékesebb forrásai a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, amelyek 1595-től 1849-ig folyamatosak, iratmellékletei (adnexa) viszont 1643-tól maradtak meg. A közgyűlés anyaga mellett említést érdemelnek a XVII. századtól fennmaradt úrbéri összeírások, a Mária Teréziaféle úrbérrendezés iratai, az országgyűlési követutasítások (XVIII —XIX. század), a határjárások gyűjteménye és a királyi adománylevelek. Gazdaságtörténeti szempontból külön értéket képviselnek a megye adószedőjének iratai (XVTI —XIX. század). A megyei törvényszék tisztiperes anyaga (1765—1767) a jobbágyok helyzetéről és mozgalmairól ad képet. Érdemes külön is szólni a megye Bach-kori és kiegyezés kori, szinte sértetlen, selejtezetlen iratanyagáról. A bűntetőtörvényszék iratai rendkívüli sok adatot tartalmaznak az 1848/49-es szabadságharcra vonatkozóan. A külön kezelt 1857. évi összeírások járási összesítői, hasonlóképpen az 1869-es Keleti Károly-féle összeírás anyaga fontos gazdaság- és társadalomtörténeti források. A megyei számvevőség (Statthalterei) irataiban több feudáliskori községi számadáskönyv is található. A megyei törvényhatóság kapitalista kori anyaga teljes, jegyzőkönyvei a tanácsok megalakulásáig hiánytalanok. A főispáni iratokban a megye határszéli helyzeténél fogva értékes adatok találhatók a nemzetközi helyzetről, a békeszerződés előkészítéséről, s a nyugat-magyarországi felkelésről. Ez utóbbira és IV. Károly puccskísérleteire a kormánybiztosi iratok tartalmaznak értékes adatokat. Kultúrtörténeti szempontból jelentősek a közigazgatási bizottság iratai (iskolaügyek), amelyek jól egészítik ki a tanfelügyelőség és tankerületi főigazgatóság fondját. Egyéb sorozatai főleg szociálpolitikai szempontból jelentősek, de gazdaságtörténeti szempontból is tartalmaznak olyan összefoglaló jelentéseket, amelyek máshol nem találhatók. A járási irattárak közül rendkívül hiányos a muraszombati járás anyaga, s a celldömölki járás 1940-es éveinek első felében keletkezett iratok a háború során semmisültek meg. A városok és községek fondfőcsoportjában különös értéket képviselnek Kőszeg volt szabad királyi város feudális kori iratai. Jegyzőkönyvei 1572-től maradtak fenn folyamatosan. A titkos levéltár (három sorozat) a város régi kiváltságleveleit őrzi. A XVI. századtól folyamatosan fennmaradt Acta miscellanea sorozat most van tematikai átrendezés alatt. Kőszeg szabad királyi város feudális kori anyaga azért is különös érdeklődésre tarthat számot, mivel 1649-ig az alsó-ausztriai kormányhatóságokhoz és kamarához tartozott, és benne nem a magyar jog szerint igazgattak és ítélkeztek. Nagy értékei a fióklevéltárnak a Kőszeg 1532-es ostromára vonatkozó iratok, valamint azok a városi számadások, amelyek a kőszegi kereskedők hazai és külföldi kapcsolataira is fényt vetnek. A város kapitalista kori közigazgatási iratai 1872-től 1914-ig selejtezés áldozatául estek, ebből az időből tehát csak a város közgyűlési jegyzőkönyvei állnak rendelkezésre. Szombathely megyei város jegyzőkönyvei az 1609-es esztendővel kezdődnek.