Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

A város közigazgatási iratanyaga a kapitalista korból teljesnek mondható, közgyűlési és annak bizottsági iratait azért is érdemes külön kiemelni, mert benne találjuk a dualizmuskori városfejlődés pénzügyi és gazdasági hátterét. Az 1950-es években minden volt községi jegyzőség iratanyaga levéltárba került, a képviselőtestületi jegyzőkönyvek anyaga hiányosan ugyan, de 1872-től általában megmaradt, az igazgatási iratok viszont jegyzőségenként inkább csak az 1930 — 40-es évekből találhatók meg a levéltárban. Mintegy húsz községnek van feudális kori községbírói iratanyaga, főleg községi számadáskönyvek és kataszteri iratok. Kiemelkedik a községek anyagából Sárvár mezőváros fondja, amely a XVII. századtól folyamatos. A kapitalista kori szakigazgatás szervek közül ki kell emelni a volt pénzügyigazgatóság (1881-től) és a kataszteri helyszínelési felügyelőség (1850-től) iratait, az utóbbiban a megye teljes 1857. évi birtokkönyveivel és térképanyagával. A földművelésügyi szakágazat iratai csak igen hiányosan maradtak meg az 1930-40-es évekből. Ezzel szemben a tanügyi igazgatás területén a tanfelügyelőség iratanyaga az 1860-as évektől teljes, 1920-ig községekre rendezett igen értékes forrásanyag, bár segédletei az 1940-es évekből hiányosak. A Szombathelyi Tankerületi Főigazgatóság (1933-tól) iratai szinte teljesen hiánytalanok, elsősorban a középfokú iskolák története szempontjából jelentősek. A közlekedésügyi szakszervek közül a megyei államépítészeti hivatal kíván kiemelést az 1850-es évekig visszanyúló irataival. A Vas megyei Levéltár kőszegi fióklevéltárának épülete, az ún. lábas ház. Épült 1774-ben, 1971 óta ad otthont a levéltárnak