Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

iratok mellékleteként megtalálható kéziratos térképek, rajzok, szelvények sokasága. A levéltárban legeltetési társulatok, hegyközségek, közbirtokosságok iratai is találhatók. A levéltár 62 egyesület iratait őrzi. A nagy szám azonban kevés iratanyagot takar. A gazdasági szervek kevés és töredékes anyaga található a levéltárban. A fondok nagyobb részét takarékpénztárak és hitelszövetkezetek, kisebb részét malmok — kizárólagosan XX. századi — iratai alkotják. Az ipari üzemek közül érdemes kiemelni — mennyiségük miatt — a szolnoki cukorgyár (1914— 1944) és a törökszentmiklósi gőzmalom (1927 — 1949) iratait. Szolnok sohasem volt egyházi központ, így ilyen jellegű iratok néhány hitközség iskolaszéki iratanyagán és a szolnoki ferences rendház fondján (1601 — 1943) kívül nincsenek a levéltárban. A családi és személyi fond kevés és ez is hiányos. A Blaskovich, SzinyeiMerse, Kálmán és a Tahy családok töredékes iratai kerültek levéltári őrizetbe. Ezek közül csak a Kálmán család kötődik szorosabban a megyéhez, ugyanis Kálmán Sándor a XIX. század közepén karcagi alkapitány volt. A személyi iratok jelentéktelenek. A családi és személyi iratok nagyobbrészt vagyoni jellegűek (birtoklevelek, gazdasági elszámolások, örökösödési megegyezések, kölcsönök, nyugták stb.), többi részét magánjellegű személyes levelezések alkotják. A jászberényi szűcs céh bizony ságlevele — Jászberény látképével — Tatai István mesterlegény részére 1846-ban